"Ezennel elérkeztünk az utolsó lehetőséghez, a második esély már nem áll rendelkezésre – így zárult le a magyar edző vezette sikeres csapat története."

A háromszoros Bajnokok Ligája-győztes Vipers Kristiansand nem tudta elkerülni a sorsát.

Mély fájdalommal osztjuk meg a hírt, hogy a Vipers vezetősége a nehéz döntés mellett tette le a voksát, és véglegesen megszünteti a klub működését, ezzel megkezdve a felszámolási folyamatot. Az elnökség alaposan átvizsgálta a klub pénzügyi helyzetét, és sajnálattal állapította meg, hogy a jövőbeni működésre vonatkozó lehetőségek kimerültek. A döntést alapvetően a jelenlegi szezonra vonatkozó működési garancia hiánya, valamint a pénzügyi likviditás elégtelensége indokolta.

- olvasható a norvég női kézilabdacsapat közleményében.

A csapat egyik legkiemelkedőbb tagja, a háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres világbajnok, négyszeres Európa-bajnok és hétszeres Bajnokok Ligája-győztes Katrine Lunde fájdalmas üzenetet osztott meg Instagramon a klub megszűnésének bejelentése után. Szavaival kifejezte, mennyire nehéz számára ez a helyzet: "Nem tudok mit mondani, összetört a rózsaszín szívem" – utalva ezzel a klub színeire, hozzátéve, hogy ezzel egy korszak zárult le. Vilde Jonassen, aki immár 12 éve a Vipers kötelékéhez tartozik, a hír hallatán sokkot kapott. "Elképesztően szomorú vagyok. Nehéz feldolgozni, ami történt" – nyilatkozta a norvég közszolgálati médiának, tükrözve a csapat iránti mély elkötelezettségét. A csapat kapitányaként frissen szerződött Mathilde Arnstad is bizonytalanul tekint a jövőbe. "Szerencsére sokan próbálnak támogatni, én viszont csak csendben ülök és próbálom feldolgozni a történteket" – osztotta meg gondolatait az NRK-nak.

Bár a Vipers története már tavaly év végén megélt egy csődhelyzetet, a kézilabda-társadalom számára váratlanul érkezett a hír, hogy a klub végleg bezárja kapuit. Néhány órával a krízis után úgy tűnt, sikerült megtalálni a megoldást, de a helyzet drámai fordulatot vett. Kérdés, hogy miért találkozik az utóbbi években több neves csapat hasonló sorssal, és mi állhat a Vipers Kristiansand második csődjének hátterében? Az okok sokrétűek lehetnek, a pénzügyi nehézségektől kezdve a fenntarthatóság hiányán át a sportágon belüli versenyhelyzetig.

A talaj 2023 márciusában kezdett el forrósodni a Vipers lába alatt, amikor a csapat már több milliós tartozást halmozott fel, így kénytelen volt megválni néhány játékosától. Külső szemlélőként azonban mindez szinte észrevétlen maradt, hiszen az év során a norvég együttes zsinórban harmadszor hódította el a Bajnokok Ligáját. A négyes döntőben előbb a Győrt, majd a Ferencvárost is legyőzve bizonyították dominanciájukat.

Tavaly januárban már egyértelmű jelei voltak a gondoknak, amikor a csapat tagjai pénzgyűjtésbe kezdtek, hogy összeszedjék a közel 6 millió norvég koronát, ami hiányzott. Néhány nappal később újabb elbocsátásokra került sor, és a játékosok önként vállalták a fizetésük csökkentését, hogy ezzel segítsenek megmenteni a klubot. A helyzet javulni látszott, de ez csupán a felszín volt. Hamarosan újabb pénzügyi problémák merültek fel, így a vezetőség kénytelen volt megválni a csapat legértékesebb tagjától, az olimpiai bajnok, világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes orosz klasszis, Anna Vjahirjeva személyétől.

Először nem hittem el. Gondoltam, másképp is meg tudják oldani a problémát, de a hír hallatán rájöttem, hogy komoly a baj. Megdöbbentem. [...] Igazából két lehetőségem volt. Vagy távozok, vagy szörnyű anyagi helyzetben hagyom a klubot. Napokig sírtam

- osztotta meg a norvég VG-nek a Brestbe szerződő Vjahirjeva, aki a figyelemre méltó 170 ezer eurós rekordösszeget kapott.

A norvég lapnak megszólaló klubelnök, Peter Gitmark pedig arról beszélt, hogy ha nem adták volna el Vjahirjevát, akkor már őszre csődbe mentek volna. "Több pénzt is kaphattunk volna érte, három vevő is volt, de ha már mennie kellett, ragaszkodott egy klubhoz" - tette hozzá.

Nos, az ősz végére így is megtörtént a baj. A rémálom kezdeteként tavaly augusztus 31-én elveszítette 125 meccs óta tartó hazai veretlenségét a Vipers, miután 29-28-ra kikapott a Storhamartól, október közepén pedig robbant a bomba: három nap alatt kell előteremteni 25 millió norvég koronát (850 millió forintot), különben csődbe megy és megszűnik a klub. Összesen hat befektetői csoport (három külföldi és három norvég) jelentkezett a Vipers megmentésére, és olyan hírek is napvilágot láttak, hogy sokkal több pénz is összejöhet a várt összegnél, ám ebből nem kért a vezetőség, és inkább csődöt jelentett, mert nem tartották észszerűnek folytatni a működésüket.

Nem csak ők voltak ezzel így, ezekben a napokban ugyanis számos kritikát kapott a klubvezetés. A VG egyik újságírója, Leif Welhaven például úgy fogalmazott egy véleménycikkben, "eljött az ideje, hogy csődbe menjen a klub, ugyanis kell, hogy legyen határa annak, hogy ilyen amatőr módon vezették az egyesületet". A legtöbb szakértő egyébként abban látta a Vipers vesztét, hogy kontroll nélkül szórták a pénzt, amelyet aztán nem tudtak kitermelni. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy bár a Vipers bevételei 2021 és 2023 között 15 millió norvég koronáról 24 millióra emelkedtek - köszönhetően a három BL-győzelemnek és a bajnoki címeknek -, a csapat a féktelen költekezés miatt két év alatt közel tízmilliós veszteséget termelt. A legtöbb pénzt a bérköltségek emésztették fel, ugyanis míg 2021-ben 17,3 millió koronát fizettek ki dolgozóiknak, addig 2023-ban ez az összeg 28,8 millió koronára nőtt.

Mindössze néhány óra múlt el azóta, hogy a világ egyik legsikeresebb kézilabdacsapata váratlan csődöt jelentett, amikor Peter Gitmark klubelnök egy újabb sajtótájékoztatón bejelentette:

Újjászülettünk!

Mint kiderült, Morten Jörgensen vezetésével helyi befektetők egy csoportja bejelentkezett, hogy átvegye a klub irányítását, így néhány nap múlva Gitmark lemondott, és Magnus Aglen vezérigazgató vezetésével új igazgatóság alakult. Némileg meglepő módon Kristiansand önkormányzatának nem volt olyan fontos, hogy segítse a megszűnés szélén táncoló egyesületet, és 2024 után 2025-ben sem biztosított ingyenes hozzáférést az Aquarama arénához, a csapat otthonához. Egy ilyen csavaros történet esetén felmerülhet a kérdés: van-e még esély, vagy ez volt az utolsó koporsószög?

Megdöbbenve értesültem a hírről. Elképesztően fájdalmas, hogy annyi pénz veszett el értelmetlenül. Most már biztos, hogy nem lesz lehetőség a helyrehozásra. Ennek vége.

- nyilatkozta a norvég TV2-nek a "megmentő", Morten Jörgensen, aki úgy tudja, a klub nem igazán tudta gyarapítani azt az összeget, amivel még ő támogatta meg a csapatot tavaly év végén - annak ellenére, hogy elmondása szerint a legutóbbi csőd után anyagilag is stabil megoldást talált a vezetőség.

Ez azt jelenti, hogy az 1938-ban alapított klub végleg bezárja kapuit, ami azt is magával hozza, hogy 2018 óta először nem a Vipers Kristiansand zsebelheti be a norvég bajnoki címet. A felvidéki magyar vezetőedző, Hlavaty Tamás irányítása alatt álló sikeres csapat legutolsó mérkőzését múlt szombaton játszotta a Bajnokok Ligájában, ahol 26-20-as vereséget szenvedett el a montenegrói Budocsnost vendégeként. A norvég média értesülései szerint a klub összes játékosa, köztük a neves Katrine Lunde és Silje Solberg-Østhassel is szabadon igazolhatóvá válik a közeljövőben.

Hlavaty a közmédiának nyilatkozva elárulta, hogy az utolsó napokban úgy érezte, "minden rendben van, és a klub továbbra is működik", azonban a hétvégén már érezte, hogy valami nincs a helyén. "Sajnos hétfő reggel, amikor felébredtem, egy sms várt rám, amelyben értesítettek, hogy mindenkit behívnak a klubhoz." A játékosokhoz hasonlóan az edzők is szabadon kereshettek új lehetőségeket keddtől kezdve, de Hlavaty "szétszórtan járt-kelt, és nem tudta tisztán átgondolni a jövőjét". Egy biztos számára: "Olyan csapatnál szeretne dolgozni, ahol valódi célok vannak, és mindenki egy irányba halad."

Mindig is az volt a célom, hogy a Bajnokok Ligájában vezetőedzőként tevékenykedjek. Az álmom az volt, hogy egy sikeres csapat mellett, tehetséges játékosokkal dolgozhassak. Szerettem volna fejleszteni a játékosokat, tanulni tőlük, és átélni a „nagy kézilabda” izgalmát. Most, hogy a szezon felénél tartunk, mélyen érzem, hogy senkinek nem kívánom, hogy elveszítse a pozícióját az edzői stábban.

- Az M4 Sportnak nyilatkozva kifejtette a még ködös jövőről alkotott gondolatait.

A Viperséhez hasonló túlköltekezés viszonylag ritka a kézilabdában, a csődközeli helyzet azonban annál kevésbé. Hogy ne menjünk messzire, a norvégok utolsó ellenfele, a kétszeres BL-győztes podgoricai Buducsnost tavaly nyáron szintén hasonló helyzetbe került, miután a főszponzor kihátrált a csapat mögül. A montenegrói klub végül azt a megoldást választotta, hogy szerződést bontott a légiósaival, és csak a hazai játékosaira támaszkodott a folytatásban. A keretet azóta sikerült néhány külföldivel is megerősíteni, de javarészt jelenleg is montenegrói játékosokra építenek. A váltás egyelőre nem tűnik sikeresnek, a BL-ben mindössze három pontot gyűjtött eddig a Buducsnost, éppen a Vipers legyőzése jelentette az első győzelmet, valamint volt még egy Győr elleni döntetlenje is.

Norvégiában nem egyedülálló eset, hogy egy patinás, sikerrel teli csapat a csőd szélére kerül. Néhány évvel ezelőtt a rekordbajnok Larvik is hasonló nehézségekkel küzdött, és a két történet között sok hasonlóság fedezhető fel, különösen a pénzkezelés terén, ahol mindkét klub súlyos hibákat vétett. A vezetőség végül 2019 tavaszán úgy döntött, hogy elengedi a játékosokat, és miután a másodosztályba visszacsúsztak, új alapokra helyezték a jövőjüket.

Egy évre rá bajnokként került vissza a legjobbak közé, és ismét az európai kupaporondon szerepel. A bajnokságban jelenleg 11 ponttal a negyedik helyen áll, egy egységgel lemaradva a listát jelenleg még vezető Vipers mögött. A Larvik sokáig egyeduralkodó volt a világszinten is erősnek számító norvég bajnokságban, 1999. március 14. és 2017. március 29. közt nem vesztett tétmérkőzést hazai pályán, akkor éppen a trónfosztó Vipers verte meg. A klub 19-szer nyert bajnokságot, 16-szor pedig kupát, és olyan játékosok játszottak ott, mint Nora Mörk, Heidi Löke, Karoline Dyhre Breivang vagy Tonje Larsen.

Zárójelben érdemes megemlíteni a nemrégiben megmentett Haladás sorsát is, amely 55 millió forintos tartozással küzdött a NAV felé. Szerencsére adományokból sikerült ezt az összeget előteremteni, többek között a német élvonalban szereplő Union Berlin támogatásával, amelynek gyökerei Szombathelyhez köthetők. A magyar válogatott középpályása, Schäfer András is jelentős szerepet játszott ebben, hiszen először ötmillió forintot utalt át volt klubjának, majd ezt követően közel tízmillióval egészítette ki a támogatást, ezzel biztosítva a tartozás rendezését. Ha az NB III-ban szereplő Haladás nem teljesítette volna a kötelezettségeit, a Magyar Labdarúgó Szövetség elvette volna az indulási jogát, ami azt jelentette volna, hogy a tavaszi szezonban már nem léphetett volna pályára. Az egyesülettel kapcsolatos további részletekről, beleértve azt is, hogy miként került a Haladás az NB III-ba, és milyen összefüggés van mindezek között Mészáros Lőrinc lánya és férje válása, itt olvashatsz bővebben.

A nagyságrendekkel kisebb költségvetésű kézilabdában továbbra sem tűnik járható útnak, amit a mai labdarúgásban már-már mintaszerűen követnek a tulajdonosok: a lehető legtöbb pénzt beleönteni a csapatba, összevásárolni a legnagyobb sztárokat, az eredmények pedig előbb-utóbb úgyis jönnek.

A Vipers megszűnése egy vörösen izzó felkiáltójel kellene, hogy legyen, amely megálljt parancsol az értelmetlen pénzszórásnak,

De félelmetes, hogy a norvég klub vezetőihez hasonlóan a következő, hasonló sorsra jutó csapat sem tanul majd a történelemből.