A kormány jelentős lépést tett, hiszen zöld lámpát adott az első új gázerőmű megépítésének Magyarországon.

A kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megépítéséről hozott döntést, és az első helyszín, ahol a kivitelezés megkezdődik, a Mátrai Erőmű visontai telephelye lesz. Lantos Csaba energiaügyi miniszter ezt a hírt a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján osztotta meg, a tárca Facebook-oldalán közzétett információk alapján. Emellett Czepek Gábor miniszterhelyettes bejelentette, hogy az eredeti tenderkiírásban szereplő legfeljebb 650 MW-os kapacitás helyett végül egy 520 MW-os erőmű épül Visontán, amely várhatóan 2028-ra készül el. Czepek hozzátette, hogy a közeljövőben további bejelentések várhatóak a gázerőművek tendereivel kapcsolatban, így a két másik projekt sorsa is hamarosan eldőlhet.

Lantos Csaba bejelentése szerint lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender, a győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik hazánkban. Azt is jelezte a miniszter: a pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni.

A minisztérium hivatalos közleménye alapján a konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a hidrogén kulcsfontosságú szerepet játszik, hiszen nemcsak energetikai célokra van szükség rá, hanem alapanyagként is elengedhetetlen. Kiemelte, hogy a jelenlegi hidrogénstratégia átgondolásra szorul, és a tárca célja egy olyan nemzeti szabályozási keret létrehozása, amely kiszámítható, egyszerű és átlátható módon működik.

Czepek Gábor a videójában egy időben azt osztotta meg, hogy...

2028-ra készülhet el az említett, 2023-ban pályázatra kiírt gázerőművek visontai egysége.

A Mátrai erőmű visontai létesítményében épülő gázerőmű 520 MW-os kapacitással fog üzemelni, amely nemcsak a helyi energiaellátás stabilitását növeli, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Az ország hagyományos villamosenergia-termelésének körülbelül 10%-át teszi ki, ami egy paksi atomerőművi blokk teljesítményének felel meg.

- hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

A pályázatot egy nemzetközi konzorcium nyerte el, de Czepek Gábor nem osztotta meg a részleteket. A videó végén említésre kerül, hogy egy újabb bejelentés várható, amely akár a fennmaradó két gázerőmű pályázatának eredménye is lehet.

Az Energiaügyi Minisztérium 2023 márciusában bejelentette, hogy az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén két új blokk építése kezdődik, mindegyik maximum 500 MW teljesítménnyel. Ezen kívül a Mátrai Erőmű visontai bázisán egy 650 MW kapacitású blokk is létrejön. Ezzel a lépéssel a kormány célja, hogy növelje az ország energiaellátásának stabilitását és fenntarthatóságát, hozzájárulva a megújuló energiaforrások integrálásához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Összesen 1600 megawattnyi gázerőművi kapacitás kiépítése várható, hogy megfeleljen a folyamatosan növekvő villamosenergia-igényeknek.

A kivitelezési folyamat csak a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes befejezése után indulhat el, és a munkálatokra várhatóan 3-3,5 évnyi időtartamot terveztek. A legfrissebb információk szerint az üzembe helyezés időpontja nem fog késlekedni, így a visontai gázerőmű időben elkészülhet, ám a projekt mérete az eredeti tervekkel összehasonlítva csökkentett lesz.

A gázerőművek különböző típusai közé tartoznak a hagyományos gáz-turbinás erőművek, amelyek a földgáz elégetésével termelnek elektromos áramot. Ezen kívül léteznek kombinált ciklusú erőművek is, amelyek a gáz és a gőz turbinák kombinációját használják a hatékonyság növelése érdekében. A legújabb fejlesztések között szerepelnek a megújuló energiaforrásokkal, például biogázzal működő erőművek is, amelyek csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást. A gázerőművek tehát sokféle formában léteznek, és a modern energiaigényekhez való alkalmazkodásuk érdekében folyamatosan fejlődnek.

A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) építése napjaink egyik fontos energetikai fejlesztése. Ezek az erőművek nemcsak gyorsan kivitelezhetők, hanem kiemelkedő hatásfokukkal és alacsony szén-dioxid kibocsátásukkal is figyelemre méltóak. Ráadásul a teljesítményük rugalmasan alkalmazkodik a pillanatnyi energiaigényhez, lehetővé téve ezzel a gazdaságos és környezetbarát energiaellátást. Az ilyen típusú erőművek tehát nemcsak technológiai előnyökkel bírnak, hanem a fenntartható fejlődés irányába is fontos lépést jelentenek.

A rugalmas áramtermelés elengedhetetlen szerepet játszik ezekben az erőművekben, mivel a megújuló energiaforrások - mint a nap- és szélerőművek - termelésének ingadozását egyensúlyban kell tartani. Az időjárás változékonysága miatt szükség van elegendő kiegyenlítő kapacitásra, amely képes kompenzálni a termelési fluktuációkat. Ennek fontosságát hangsúlyozza a közlemény, amely megjegyzi, hogy "a tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás integrációját teszik lehetővé".