A jövő év kilátásai nem éppen biztatóak a legfrissebb beruházási statisztikák tükrében.
Az év harmadik negyedének beruházási adatai nem sok jót vetítenek előre 2025-re. A KSH péntek reggeli jelentése szerint ugyanis a hazai beruházások 14,9 százalékkal maradtak el a tavalyi év hasonló időszakától. De az első három negyedévet tekintve sem jobb a helyzet, hiszen január és szeptember között 14 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye, ami évtizedes negatív csúcsot jelent. Mindez nem nagy meglepetés, hiszen a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) is siralmasan alakult, az amúgy sem fényes tavalyi év teljesítményétől is elmaradt 0,7 százalékkal.
A részletekről egyelőre nem sokat tudni, a statisztikai hivatal mindössze annyit közölt, hogy az ágazat zuhanásához legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás és az oktatás járult hozzá. Hogy nem lett még ennél is nagyobb a visszaesés, az az energiaipar növekvő beruházásainak köszönhető. Azt egyelőre nem tudni, az elmúlt három hónapban miként teljesítettek a feldolgozóipari és a szállítási, raktározási beruházások, de a mostani számok arra utalnak, hogy ezek az ágazatok tartós válságban vannak, hiszen adataik az év második negyedében 35-40 százalékkal maradtak el a 2023-as év hasonló időszakától.
Valószínűsíthető, hogy a hazai autó- és akkumulátoripar exportorientált szegmenseinek visszaesése áll a harmadik negyedév gyenge teljesítménye mögött. Emellett az elmaradt uniós támogatások következtében csökkent állami beruházási aktivitás is hozzájárulhatott a nem túl kedvező eredményekhez. Továbbá aggasztó, hogy Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország gazdasági teljesítménye továbbra is elmarad a várakozásoktól: a német statisztikai hivatal friss adatai szerint a remélt 0,2 százalékos növekedés helyett mindössze 0,1 százalékkal bővült a gazdaság.
Az idei adatokból nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy jövőre is hasonlóan gyenge lesz az ágazat teljesítménye. Arra azonban már az idei GDP-adatokból lehetett következtetni, hogy a beruházásokkal is gond lehet - mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint aggasztó a kép, mert annak ellenére gyenge az adat, hogy több nagy beruházás is zajlik, gondoljunk csak Paks 2 építésére vagy a kínai és dél-koreai akkumulátorprojektekre. A lakossági beruházások, nevezetesen a lakásépítés is parkolópályára került, inkább felhalmoznak, megtakarítanak a családok. Lehet, hogy csak a kormányzati támogatási programok tudják majd fellendíteni a lakásépítési kedvet.
Az állami láb is ingatag lábakon áll, hiszen a tervezett beruházások közül számosat 2025-2026-ra, sőt talán még későbbre halasztottak. E közben az uniós források hiánya még tovább fékezi a fejlődést, és egyelőre nem világos, mikor érkezhetnek meg ezek a szükséges támogatások. Jelenleg úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem érdemes ezzel a forrással számolni. A magánszektor beruházási hajlandóságát viszont a bizonytalan adózási környezet tovább csökkentheti. Mivel a vállalatvezetők nem tudják, milyen újabb adókra számíthatnak, sokan inkább tartalékolnak, hogy elkerüljék a váratlan pénzügyi nehézségeket. Ennek következményeként pedig csökken az a keret, amelyet kutatásra és fejlesztésre tudnak fordítani.
Virovácz Péter véleménye szerint a következő évben a szűkös források következtében nem valószínű, hogy jelentős állami beruházások indulnának. A költségvetés számára a lakossági fogyasztás növekedése révén esetlegesen befolyó áfabevételek jelenthetnek csak pluszforrást, amelyet a kormány beruházásokra fordíthat. Az uniós támogatások terén a források felszabadulásának esélye továbbra is csekély, így ebből sem várható lényeges segítség. Az építőiparban tapasztalt várakozások azonban talán adhatnak némi reménykedést. Összességében tehát, bár vannak arra utaló jelek, hogy a beruházási trend megfordulhat, ez inkább reménykedés, semmint biztos jövőképként értelmezhető.
A helyzet jelenlegi alakulása alapján igencsak meglepő lenne, ha a magyar gazdaság a miniszterelnök által áhított 3-6 százalékos növekedési sáv felső határához közelítene a jövő évben. Sokkal valószínűbb, hogy a gazdasági teljesítmény a várt szint alatt marad, esetleg csak éppen hogy eléri a három százalékos alsó határt. Ezt támasztja alá az Európai Unió legfrissebb előrejelzése is, amely szerint a magyar gazdaság növekedése 1,8 százalékra tehető a következő évben. Az ING Bank közgazdászainak becslése szerint pedig a bruttó hazai termék (GDP) növekedése mindössze 2,9 százalékra várható, és az elemzői vélemények többsége is hasonló tendencia mellett érvel.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a CATL, illetve a BMW debreceni gyárának beindulása ugyan benne van a jövő évre vonatkozó előrejelzésekben, a két gyár termelésének azonban igen nagy - 80-85 százalék - az importigénye, így az itt keletkező hozzáadott érték nagyon csekély. Ezt a hatást erősíti, hogy legalább részben vendégmunkásokat alkalmaznak ezekben a gyárakban, ezért az ő jövedelmük sem az országot gazdagítja. Ahhoz pedig, hogy a miniszterelnök által remélt 3-6 százalékos növekedés felső határát közelítse jövőre a magyar növekedés, valódi csodának kellene történni, amire valljuk be, kicsi az esély.
