A mezőgazdaságban tapasztalható állatorvoshiány komoly kihívást jelent. A parlament új szakmák bevezetésével kívánja orvosolni ezt a problémát, hogy biztosítsa a gazdák és állataik megfelelő egészségügyi ellátását.

Nagy a hiány hatósági állatorvosból, ez évek óta köztudott, a megoldással kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Két új egyetemi képzés hozhat változást?

Kósa Lajos novemberben benyújtott egy önálló törvényjavaslatot a parlament elé, amelynek célja, hogy a magyar felsőoktatásban, elsőként a Debreceni Egyetemen, elindulhasson az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzés. Ezen új szakok bevezetése a szakemberhiány kezelésére irányul, mivel egyre több állatorvos hagyja el a mezőgazdasági pályát a hobbiállatgyógyászat irányába. A képviselőt a jogszabály módosításáról és az új képzési lehetőségekről faggattuk.

- Ön nemrég benyújtott egy törvényjavaslatot az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzés elindítása érdekében. Hol tart most ez a folyamat?

A parlament megszavazta a javaslatot, és most a törvénnyel összefüggő rendeletek véglegesítése van folyamatban.

A képzések jelentős szerepet játszanak a személyes és szakmai fejlődésben. Ezek a programok lehetőséget adnak arra, hogy az egyének új készségeket sajátítsanak el, frissítsék tudásukat, vagy akár egy teljesen új területet fedezzenek fel. A modern munkaerőpiac folyamatosan változik, és a folyamatos tanulás elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. A képzések elindításának számos oka lehet. Először is, a technológiai fejlődés gyors üteme megköveteli, hogy a dolgozók lépést tartsanak az új trendekkel és innovációkkal. Másodszor, a cégek számára is előnyös, ha munkavállalóik naprakészen ismerik a legújabb iparági normákat és gyakorlatokat. Ezen kívül a képzések hozzájárulnak a munkavállalói elégedettség növeléséhez, mivel a fejlődés lehetősége motiváló hatással bír, és erősíti a lojalitást. Összességében a képzések nem csupán az egyének, hanem a vállalatok és a társadalom számára is fontosak, hiszen elősegítik a tudás átadását és a szakmai közösségek fejlődését.

A Debreceni Egyetem lesz az első helyszín, ahol elindulnak a három és két éves képzések, amelyek célja olyan szakemberek képzése, akik képesek ellátni a hatósági állatorvosi feladatok egy részét. Az indokolt igény erre a képzésre az országos szintű hatósági állatorvos hiány, amely komoly problémát jelent. A végzett állatorvosok jelentős része a hobbiállatgyógyászat területén talál munkát, mivel ott kedvezőbbek a jövedelmi lehetőségek és a munkakörülmények is vonzóbbak. Ezzel szemben a mezőgazdasági szektorban súlyos állatorvos-hiány tapasztalható. Reménykedem abban, hogy e képzések révén megszűnik az a szűk keresztmetszet, amely jelenleg gátolja az állattartás hatékony működését.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő - Fotó: Agroinform.hu

Milyen tevékenységeket láthatnak el ezek a szakértők önállóan?

A képzés során szerzett tudással rendelkező szakemberek nem vállalhatnak munkát hobbiállatgyógyászat területén; tevékenységük kizárólag az üzemi állattartásra és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik. Az állategészségügyi mérnökök képesek önállóan végezni a haszonállatok egészségügyi felügyeletét, valamint olyan beavatkozásokat, amelyek érzéstelenítés nélkül elvégezhetők, például mintavételezéseket. A komplexebb állatgyógyászati eljárásokat, mint a műtéti beavatkozások vagy a vényköteles gyógyszerek felírása, kizárólag állatorvosok végezhetik. Ezen kívül bizonyos feladatokat, például a vakcinázást, az állategészségügyi mérnökök is elvégezhetnek, de ezt mindig állatorvosi felügyelet mellett tehetik.

Az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök a jogszabályok értelmében kulcsszerepet játszik az elsődleges termelés területén, és feladatkörébe tartozik a takarmány-, növényi- és állati eredetű élelmiszerek előállítása, forgalmazása, valamint a vendéglátóipari létesítmények működésének élelmiszerlánc-biztonsági aspektusainak felügyelete. Azok, akik állategészségügyi mérnöki alapképzéssel és élelmiszerlánc-felügyelő mérnöki mesterképzéssel rendelkeznek, jogosultak a vágás előtti élőállatok vizsgálatára, a vágás utáni húsminősítésre, valamint a vágóállatok vágás utáni minősítésére is. E szakemberek tehát a biztonságos élelmiszerellátás érdekében végzik el ezeket a fontos ellenőrzéseket.

Ez a megközelítés összhangban áll az Európai Unió irányelveivel, ami azt jelenti, hogy világosan meghatároztuk, mely feladatokat láthatnak el kizárólag állatorvosok, és melyeket végezhetnek el olyan szakemberek is, akik nem rendelkeznek állatorvosi végzettséggel, figyelembe véve az uniós szabályozásokat.

Melyik egyetemeken kezdődhetnek meg a képzések, és hol tart jelenleg az akkreditációs folyamat?

A Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) már nekilátott a szakirányú képzések létrehozásának előkészítéséhez. Jelenleg a Magyar Akkreditációs Bizottság még nem adta meg az engedélyt a programokhoz, így most azon fáradozunk, hogy összehangoljuk az igényeket és tisztázzuk az esetleges félreértéseket. A MAB eddig azt emelte ki, hogy mivel nincs meg a kimeneti szabályozás, nem világos, hogy a jövőbeli végzettek milyen munkahelyeken tudnának elhelyezkedni. Reményeink szerint a jogszabályi keretek kidolgozása segíthet megoldani ezt a problémát.

"Határozottan kijelentettük, hogy a hatáskörök egyértelműen elkülönülnek egymástól." - forrás: Agroinform.hu

Hogyan válaszolt az állatorvosi közösség a kezdeményezésre?

Az állatorvosok részéről tapasztalható elutasítással szemben fontos tisztázni, hogy a képzések bevezetése nem az ő munkájuk megszorítását jelenti, hanem egy félreértésről van szó. A szakmai közösség aggályai főként abból erednek, hogy a képzések elindítása beavatkozásnak tűnik a szakterületükbe, pedig ez korántsem így van. Nincs szó arról, hogy második állatorvosképzés indulna; a hatáskörök világosan el vannak határolva. A szakemberhiány azonban rendkívül sürgető probléma, amelyet sürgősen orvosolni kellene. Információim szerint több száz hatósági állatorvos számára lenne azonnali elhelyezési lehetőség. A mezőgazdasági termelők tapasztalatai alapján pedig nyilvánvaló, hogy szívesen alkalmaznák ezeket a képzett szakembereket, hiszen a gazdák és állatgondozók jelenleg sok olyan feladatot végeznek, amelyeket ideálisan az állatorvosoknak kellene ellátniuk.

Jelenleg egyeztetéseket folytatunk az állatorvosokkal, és a közelmúltban találkoztam az állatorvosi egyetem rektorával is. Úgy vélem, hogy sikerül tisztáznunk a felmerülő kérdéseket. Az állatorvosok iránti kereslet továbbra is jelentős.

- Szó volt róla, hogy a szakemberhiány egyik oka a bérezés. Jobb megoldás új szakemberképzést elndítani ahelyett, hogy a hatósági állatorvos hivatást tennék vonzóbbá? Zajlik-e valamilyen egyeztetés, annak érdekében, hogy rendezzék a hatósági állatorvosok bérezését?

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: - Igen, folyamatosan konzultálok az agrárminiszterrel, valamint a nemzetgazdasági miniszterrel is annak érdekében, hogy ezen a különleges területen valamilyen bérrendezés valósuljon meg. Elmondhatom, hogy a helyzetünk kedvezően alakul.

- Miért önt nyújtotta be a törvényjavaslatot?

- Debreceni képviselőként sok helyi állattartóval és gazdával beszéltem. Mindannyian ugyanazt jelezték vissza: nincs elég szakember. Az volt az álláspontom, hogy egyéni képviselőként egyszerűbb nekem benyújtani a javaslatot és megpróbálni keresztülvinni, hiszen tudtam, hogy kezdetben konfliktust szülhet, de remélhetőleg ezeket sikerül elsimítani.

- A Debreceni Egyetem rendelkezik a szükséges oktatási kapacitásokkal a képzés lebonyolításához?

- Igen, az alapozó tantárgyak már most is rendelkezésre állnak. A Debreceni Egyetem integrált intézmény, így az orvosi, agrár és élelmiszertudományi karok között könnyen megszervezhető a szükséges oktatás.

Lehetséges, hogy szeptemberben elinduljunk?

Amennyiben a szaklétesítés zökkenőmentesen és gyorsan végbemegy, úgy jövő szeptemberre már biztosan készen állunk. A doktori iskolai követelmények egy része már most is teljesült.