A kormány asztalára csattanó ütés jelezte a költségvetés csúszásának súlyosságát.

A gazdaságpolitika másik lábával, a monetáris politikával foglalkozunk részletesen október 21-i befektetői klubunkon. Most érdemes regisztrálni!

Október 9-én ülésezett a Költségvetési Tanács, amelynek vezetését Horváth Gábor látja el. A testület tagjai között találjuk Varga Mihályt, a jegybank elnökét, valamint Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét is. Az ülés középpontjában a 2025-ös költségvetés állt, és a Tanács részletes véleményt alakított ki az idei büdzsével kapcsolatban, amelyben több súlyos észrevételt tettek.

Legutóbbi költségvetési cikkeink itt találhatók:

A hazai és európai gazdasági helyzetet súlyosan érinti a globális gazdasági környezetben tapasztalható magas fokú bizonytalanság. A Tanács véleménye szerint az idei reálgazdasági növekedés várhatóan jelentősen elmarad a költségvetési törvényben előirányzott 3,4%-os céltól, és 1%-nál is alacsonyabb értékekre számíthatunk. Különösen aggasztó, hogy a költségvetési tervezés alapjául szolgáló előrejelzésekhez képest a beruházások terén mutatkozik a legnagyobb visszaesés.

Kitérnek arra is, hogy év közben fokozatosan emelkedett a kormány hiányvárakozása, és a 3,7%-os hiánycél már nem elérhető. Fontos üzenetet is megfogalmaz a Tanács:

szükségesnek tartja ugyanis az államadósságmutató csökkenésének biztonságos elérését.

A KT értékelése alapján a 2025-ös költségvetési tervezés során a Tanács által korábban azonosított kockázatok valóban megvalósultak. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és a 2024-es bázishatás következtében az adóbevételek a tervezett szintek alatt alakulhatnak. Az adóbevételek csökkenésének hatását enyhíti, hogy a gazdasági növekedés lassulása elsősorban a beruházások visszaesésének tudható be, míg a bértömeg és a fogyasztás szintje inkább megfelel a költségvetési törvény előrejelzéseinek. Ezen kívül a Tanács, a törvénytervezet véleményezésekor kifejezett aggodalmait fenntartva, továbbra is jelentős kockázatokat lát az uniós források beáramlásának megvalósulásában, mivel az uniós támogatások hozzáférhetőségének korlátozása tovább fokozza a bizonytalanságot.

A testület hangsúlyozza, hogy a kormány a költségvetési év folyamán módosította a hiánycélját, azonban a megemelt célok nem kerültek beépítésre a költségvetési törvénybe. Ennek következtében a Tanács az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését kizárólag az eredeti bevételi és kiadási keretekhez viszonyítva tudta elvégezni, amelyek nem tükrözik a módosított hiánycélt. Ezen a ponton a Tanács határozott kritikát fogalmaz meg, amely rámutat a transzparencia és a költségvetési fegyelem hiányosságaira:

A költségvetés gazdasági iránytűként betöltött szerepének megőrzése érdekében érdemes olyan kulcsfontosságú mutatókat kijelölni, amelyek esetében előre meghatározott küszöbértékek túllépésekor szükségessé válik a költségvetési törvény módosítása.

Azt is megemlítik, hogy az idei költségvetés egyenlegének romlásában a kormány keze is aktívan benne van. A költségvetési intézkedések közül a deficit emelkedésének irányába hat az elfogadott 2025. évi költségvetési törvényhez képest a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a CSED és a GYED személyi jövedelemadó-mentessége, a nyugdíjas utalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése. A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése, a Demján Sándor Program és azon belül az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre. Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg.

A kormány legújabb előrejelzése alapján az államadósság aránya az év végére 73,1%-ra emelkedhet. Ez a szám a várhatóan 4 774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7%-os növekedése mellett alakulhat ki.

Mindezek mellett a Tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott - figyelmeztetnek. A devizakötvény-kibocsátások következtében az év végére a központi devizaadósság aránya 30 százalék felett alakulhat - említik meg később.

Később azt is részletezik a véleményük indoklásában, hogy az első félévi tények és a második félévi várható folyamatok a 4,3 százalékra megemelt költségvetési hiányvárakozás teljesülése felé mutatnak, ami a kiadások feletti szigorú kontroll esetében lehet alacsonyabb. Arra is kitérnek, hogy uniós összevetésben sem állunk annyira jól az egyenleg tekintetében. Az eredetileg tervezettnél magasabb hiány mellett is mérséklődik a deficit a 2024. évihez képest, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hiány az Európai Unió tagországainak felső harmadában alakulhat.