A keleti nagyhatalom nyomulása "a világ csúcsán" drámai változásokat hozhat a milicisták életébe, új irányokat és kihívásokat teremtve számukra.
Az afgán helyzet folyamatosan változékony és kaotikus, ahol a tálibok egyre inkább az elismerés után áhítoznak. Ennek érdekében késznek mutatkoznak akár régi szövetségeseik háttérbe szorítására is - írja a The Diplomat. A jelentés szerint az ujgur szeparatisták hagyományosan szoros kapcsolatot ápoltak a tálibokkal, de az utóbbi időszakban az együttműködés új kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a felek közötti viszonyt.
Afganisztánban, amelyet sokan a "világ tetejeként" emlegetnek (bár ezt a kifejezést napjainkban inkább Tibet kapta meg), 2021 augusztusában a tálibok visszafoglalták a hatalmat, miután az Egyesült Államok zűrzavaros körülmények között kivonult az országból. Az események hatására a nyugat-kínai térségből érkező közösségek, különösen az ujgurok, jelentős jelenlétet mutattak az országban. Az együttműködés lehetőséget biztosított a Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) – más néven Turkisztáni Iszlám Párt (TIP) – tagjai számára, hogy különféle okokból, például oktatás és kereskedelem céljából, hosszabb ideig tartózkodjanak Afganisztánban. Ez a kétoldalú viszony különösen fontos volt, mivel az ujgurok a tálibok hűséges támogatóiként jelentek meg, és egyes területeken kulcsszerepet kaptak a helyi politikai tájban.
Az utóbbi években Afganisztánban Kína mint befektető jelent meg, kiemelten a terület gazdag ásványkincseinek kiaknázására összpontosítva. E mellett a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett, ami hozzájárult Kabul nemzetközi elismertségének növekedéséhez. A tálibok örömmel üdvözlik, hogy ez a felemelkedő nagyhatalom fokozott érdeklődést mutat az ország iránt, és a kínai turisták számára a szigorú vallási előírások alóli mentességet is biztosították. Azonban ez a helyzet komoly problémákat is felvet, mivel...
Peking számára az ujgur szeparatista fegyveres csoportok jelenléte jelentős fenyegetést hordoz.
A tálibok számára kulcsfontosságú, hogy megőrizzék Kína kedvező viszonyát és támogatását, ezért minden lehetséges módon próbálják korlátozni a TIP milicistáinak tevékenységét, hogy ne támadjanak a keleti szomszédból érkező turistákra. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Kabul hajlandó Peking nyomásának eleget tenni, hogy megfeleljen gazdasági partnerének elvárásainak. Az egyik lépésként az ujgurok csoportjait áthelyezték az ország más részeire, távol a kínai határtól. Ugyanakkor Kabul nem bízik teljes mértékben a kínai döntéshozókban, mivel még nem érzik, hogy azok elegendő elköteleződést mutattak volna irányukban.
A bizalmatlanságot Afganisztánban az Iszlám Állam helyi ága (IS-KP) igyekszik kiaknázni, mivel ők a tálibokkal szemben is kritikát fogalmaznak meg.
Arra törekednek, hogy a csalódott ujgurokat maguk mellé állítsák. A feszültségek növekedését jelzi, hogy a közelmúltban egy bányászként dolgozó kínai állampolgárt öltek meg, az IS-KP vállalta magára a merényletet, ám a feltételezések szerint a TIP-vel együttműködve hajtották végre az akciót.
A hazánkban zajló komplex folyamatok arra utalnak, hogy a tálib vezetés törekszik arra, hogy Kínával erősebb kapcsolatokat építsen ki, cserébe a gazdasági és politikai támogatásért. E párhuzamos lépések részeként valószínűsíthető az ujgur milíciák visszaszorítása, ami Peking érdekeit szolgálná, viszont ezzel a döntéssel a radikális iszlamista csoport, az IS-K megerősödését is elősegíthetik. Ez a helyzet pedig azt is jelenti, hogy a TIP (Turkesztáni Iszlám Párt) harcosai a jövőben még komolyabb fenyegetést jelenthetnek.
