A napenergia új magasságokba emelkedett, miközben a zöld hitelezés is jelentős növekedést mutatott - Alternatív Energia.
Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel, miután megjelent saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése és a tavalyi évről szóló Zöld pénzügyi jelentése is. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint a zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást - közölték. A klímakockázatok területén a standardizálás, a módszertanok egységesítése, a legjobb piaci gyakorlatok kialakulása sokat fejlődött a jelentés szerint.
A klasszikus klímakockázatok mellett fontos, hogy más természeti veszélyeket is figyelembe vegyünk, hiszen az ökoszisztéma stabilitása, a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás szoros összefüggésben állnak. Ezek a tényezők a gazdasági szereplőket fizikai és átállási kockázatok formájában érinthetik – állapítja meg az MNB legfrissebb jelentéseiben. Az MNB klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi elemzése 2025-től a természeti kockázatok részletes vizsgálatával is bővül, lehetővé téve ezzel a környezeti fenntarthatóság komplexebb áttekintését. A dokumentum a G20-as Pénzügyi Stabilitási Tanács által kidolgozott éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételek irányelvei (TCFD) alapján készült, követve az eurozónás jegybankok bevett módszereit, ugyanakkor szélesebb eszközkészletet és mutatószámokat vonultat fel. Kiemelten foglalkozik a devizatartalék karbonintenzitásának alakulásával, a zöldkötvény-portfólió környezeti hatásaival, valamint az operatív működés zöldítési eredményeivel.
A legfrissebb Zöld pénzügyi jelentés, immár ötödik alkalommal, az előző év leglényegesebb környezeti és pénzügyi tendenciáit összegzi. 2024-re világszerte, így Magyarországon is, új hőmérsékleti rekordok születtek: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal lépte túl az iparosodás előtti értékeket. A szélsőséges időjárási jelenségek mellett hazánkban a megújuló energiaforrások részesedése is történelmi magasságokba emelkedett: a naperőművek által termelt áram aránya 2023-ban 18,4 százalékról 25 százalékra nőtt, ezzel Magyarország a legnagyobb részesedést érte el az Európai Unióban. A zöld hitelezés terén is jelentős bővülés tapasztalható: a vállalati zöld hitelek aránya 5,4 százalékra, míg a lakossági lakáscélú zöld hiteleké 5,5 százalékra emelkedett.
A bankok a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program keretében már több mint 1345 milliárd forintnyi állományt helyeztek ki, az MNB pedig egy évvel ismét meghosszabbította a program érvényességét. A fenntartható tőkepiac is fejlődést mutatott: a zöld állampapírok aránya a teljes állampapír-állományon belül 4,9 százalékra nőtt a tavalyi közel 700 milliárd forintnyi zöld állampapír kibocsátás révén, míg a zöld jelzáloglevelek volumene csaknem 35 milliárd forinttal bővült. A fenntarthatósággal kapcsolatban kettősség jellemzi az európai szabályozást, mivel a várhatóan jelentősen csökkenő közzétételi kötelezettségek szigorodó banki kockázatkezelési elvárásokkal párosulnak. A jegybank a szabályozói környezet szigorodásával párhuzamosan elvárja, hogy a hazai pénzügyi intézmények fokozottan foglalkozzanak az ESG-kockázatok mérésével és közzétételével. A zöld ajánlások mentén az MNB értékelte a bankok és biztosítók felkészültségét, és az idei évtől az európai szabályozással összhangban elvárja, hogy a bankok saját klímastressztesztet is végezzenek - írták.
