Hatalmas rés tátong a csernobili atomerőmű szarkofágján, mintha a múlt sebei sosem gyógyultak volna be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban hozta nyilvánosságra, hogy egy orosz drón megsértette a Csernobilban található védőépületet, amely a hírhedt 4-es reaktor köré épült. A szarkofágot eredetileg 100 évre tervezték, ám a támadás következtében súlyosan megrongálódott, így már nem képes megfelelően ellátni a feladatát. Javítása nemzetközi összefogást igényel - számolt be róla a Hvg.

A szovjet korszakban épített betonszarkofág, amely az 1986-os reaktorbaleset után készült, ideiglenes megoldásként szolgált. Már akkor is világos volt, hogy a sugárzás ellen nem nyújt elegendő védelmet, és statikai kérdések is felmerültek, amelyek aggodalomra adtak okot. Ennek következtében, 2010 és 2019 között, egy nemzetközi együttműködés keretében egy új, fémből készült hatalmas kupolát emeltek a régi struktúra fölé. Ez a modern megoldás már hosszú távú, akár százéves védelmet kínál, azonban a légvédelmi szempontokat nem vették figyelembe, hiszen békeidőben Csernobil fölött repülési tilalom van érvényben.

Ez a védelem azonban csupán néhány év után megingott: az idei dróntámadás komoly réseket ütött a szerkezeten, aminek következtében a kupola már nem záródik hermetikusan. A károk mértéke figyelemre méltó, szakértők becslése szerint több millió dollárra lenne szükség a helyreállítási munkálatokhoz.

Ha az eredeti, meggyengült betonszarkofág most omlana össze, az új acélburkolat nem lenne képes megakadályozni, hogy radioaktív anyagok kerüljenek a külvilágba, ez pedig nemcsak Ukrajna, hanem a régió többi országának biztonságát is veszélyeztetné.

A védőépület mihamarabbi helyreállítása tehát létfontosságú, a munka azonban kizárólag a helyszínen végezhető el, ahol a sugárzás még mindig komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ezért pontos tervezésre van szükség: ki kell számítani, hogy a munkások mekkora dózist kaphatnak, és azt is, milyen gyakran kell őket váltani, hogy elkerülhető legyen a túlzott terhelés.