Trump hatalmasat blöffölt a budapesti csúccsal?

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá a múlt héten, de egyelőre még kérdéses, hogy valóban megvalósul-e a találkozó. Az orosz elnök fogadása egy érzékeny helyzetet teremt, és egyelőre nem világos, hogy miért éppen most lenne esély az áttörésre a tárgyalások során. A Kreml hivatalos álláspontja szerint nincs változás, így a figyelem most a Budapestre tervezett csúcsra összpontosul.

Elsőre még jól is hangzik: a világ két nagyhatalmának vezetője Budapestet választotta az elmúlt 80 év legvéresebb európai háborújának lezárását célzó újabb csúcstalálkozó helyszínéül.

Az újabb Putyin-Trump találkozót maga az amerikai elnök jelentette be, még múlt csütörtökön, és elmondta, hogy "a következő két hétben" Budapest adhat otthont ennek az eseménynek. "Meglátjuk, sikerül-e véget vetnünk ennek a szégyenteljes háborúnak Oroszország és Ukrajna között," fogalmazott az amerikai vezető, miután telefonon egyeztetett orosz kollégájával. Az elnök láthatóan szívesen vállalja a béketeremtő szerepét – emlékeztetve minket a hétvégén összeomlott, és jelenleg is ingatag gázai tűzszünetre.

Trump figyelemfelkeltő bejelentéseit mindig érdemes kritikusan szemlélni. A CNN ma közzétett információi szerint, amelyek az ügyet ismerő forrásokra támaszkodnak, Marco Rubio amerikai szenátor és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő jellegű találkozója elmarad.

A Kreml szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy serm Trump, sem Putyin nem közölt pontos dátumot a találkozóra vonatkozóan. "Van egy egyetértés az elnökök között, de nerm tudjuk elhalasztani, ami még nem lett véglegesítve", jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Lavrov pedig újságíróknak azt mondta, hogy az újabb találkozó helye és időpontja kevésbé érdekes, mint az, hogy megvalósítsák az augusztusi alaszkai csúcson elért megállapodásokat.

Összegzésként megállapítható, hogy a felkészülés késlekedése nem feltétlenül jelenti a budapesti csúcs elhalasztását. Ugyanakkor komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Trump által említett két héten belül valóban megtartják-e a találkozót.

A magyar oldalról a találkozó előkészítése már javában zajlik: a Szabad Európa hírei szerint Szijjártó Péter főként erről fog tárgyalni a mostani washingtoni látogatása során Marco Rubióval.

Feltételezzük tehát, hogy Trump nem csinál hülyét magából, és a csúcsot - előbb vagy utóbb - valóban megtartják a magyar fővárosban. Ez abból a szempontból természetesen üdvözlendő lenne, hogy a személyes párbeszéd talán közelebb vihetne egy tűzszünethez vagy akár békéhez.

Azonban még így is van egy-két "apró bökkenő".

Az a tény, hogy Donald Trump rendkívül megosztó figura, már önmagában is sok vitát gerjeszt, hiszen politikai nézetei itthon és külföldön egyaránt heves ellenállást váltanak ki. Például a múlt hétvégén számos amerikai nagyvárosban több millió ember vonult utcára, hogy kifejezze nemtetszését. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Trumpot legitim módon választották meg, így az európai fővárosok, mint Brüsszel, Párizs vagy London, bár sokszor vonakodva, de kénytelenek elfogadni őt. Magyarországi látogatása Orbán Viktor számára komoly diplomáciai győzelmet jelenthetne, amelyet a közelgő választási kampány során ügyesen kihasználhatna.

Putyin magyarországi útja már jóval cinkesebb. Nem csak azért, mert egy olyan vezetőről van szó, aki egy jelenleg is tartó, sok százezezer halálos áldozatot követelő katonai agressziót indított egy független európai ország ellen.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kibocsátott körözés miatt fontos, hogy a magyar hatóságok intézkedjenek, amint ez az egyén átlépi a határt, ahogyan azt a német kormány is hangsúlyozta. Az ilyen helyzetek komoly jogi következményekkel járnak, és a felelősség érvényesítése érdekében elengedhetetlen a megfelelő lépések megtétele.

Bár a magyar kormány idén áprilisban bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásához kapcsolódóan kilép az ICC-ből, ez a lépés csak jövő áprilisban, 2026-ban lép életbe. Eddig tehát kötelező lenne teljesítenünk a vállalt kötelezettségeinket, hiszen Magyarország már 1999-ben, az első Orbán-kormány idején ratifikálta az ICC-t létrehozó Római Statútumot. Ezért a jogszabály értelmében a kormánynak le kellene tartóztatnia minden olyan vezetőt, akit köröznek.

A kormánynak persze esze ágában sincs ezt megtenni - mint ahogy nem tette meg Netanjahuval sem, akit emberi jogi szervezetek népirtással vádolnak, és akit az ICC szintén köröz a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos felelőssége miatt. Netanjahu visszautasítja a vádakat.

Múlt héten Szijjártó Péter világosan kifejtette, hogy Magyarországon Putyin letartóztatására nem kerül sor, és nem tartanak szükségesnek semmiféle egyeztetést. "Szuverén ország vagyunk" – fogalmazott. A magyar kormány, amely már korábban is megkérdőjelezte az ICC hitelességét, valószínűleg, ha létrejön egy csúcsértekezlet, ezúttal is figyelmen kívül hagyja a bírósági kötelezettségeit.

Már csak a torta habja hiányzik, hogy Putyin Magyarországra való eljuttatása logisztikai szempontból igencsak bonyolult feladat lenne. Valószínűleg az elnöki gépnek egy EU- és NATO-tagország légterén is át kellene szelnia az utat. Ráadásul, figyelembe véve, hogy az orosz repülők számára az uniós légtér zárva áll, külön engedélyt kellene kérnie. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ezt az érintett tagállamok önálló hatáskörükben bocsáthatják rendelkezésre.

Az EU és NATO ugyanakkor várhatóan nem gördítene akadályokat az utazás elé, hiszen a Bizottság támogatja az "Ukrajna számára igazságos és tartós békét" közelebb hozó tárgyalásokat és az amerikai elnök ezen törekvéseit. A NATO pedig nyilván nem fogja megakadályozni saját tagállama vezetőjének találkozóját.

Valószínű, hogy Putyin, ha megérkezik, egy jelentős déli kerülő útvonalat választ, érintve Törökországot, Bulgáriát, Szerbiát, és talán Romániát, mielőtt belépne Magyarország területére.

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy vajon a találkozó valóban hoz-e valami újat, vagyis elérünk-e vele valamilyen jelentős előrelépést?

A jövő rejtélyei mindannyiunk számára ismeretlenek, de az alaszkai csúcs eseményei nem éppen kedvező előjelként szolgálnak. A rendezvény óriási felhajtással kezdődött, ám a végén úgy tűnik, hogy a várakozásokkal ellentétben nem született kézzelfogható eredmény. Az orosz rakéták továbbra is megállás nélkül zúdulnak Ukrajnára, mintha a világ vezetői nem találnának megoldást a helyzetre.

Trump - aki az elmúlt hónapokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy mi a reális cél Ukrajna számára, és mi nem az - már előre puhítja Kijevet, hogy menjen bele komoly kompromisszumokba, és adja fel az egész Donbász régiót.

Múlt pénteken a Fehér Házban Zelenszkij figyelmeztetést kapott, amely szerint Putyin kijelentette: Oroszország tönkreteszi Ukrajnát, amennyiben Kijev nem hajlandó elfogadni az orosz követeléseket. Ezt a megdöbbentő információt a kiszivárgott dokumentumokból tudták meg.

Amerikai sajtóhírek szerint a Trump-Zelenszkij találkozó hangulata feszült volt, az ukrán elnök pedig nem csupán üres kézzel távozott - a remélt Tomahawk rakéták nélkül - , hanem még szidást is kapott a fejére. Trump politikai libikókája most az oroszok irányába mozdult el, a háború gyors lezárása reményében.

Az ukrán elnök jelezte, hogy szívesen részt venne a budapesti találkozón. Ugyanakkor emlékezetes, hogy az alaszkai eseményen is jelen lett volna, ha Putyin nem zárta volna le azt a lehetőséget. De ahogy a dolgok állnak, nem lenne meglepő, ha most is hasonló módon lépne fel.

Természetesen ne hagyjuk figyelmen kívül ezt a lehetőséget: a New York Times információi szerint múlt pénteken Trump felvetette Zelenszkijnek, hogy közvetítőként lépne fel az orosz és az ukrán elnök között.

Összegezve: egyelőre nem látszik, miért lenne a budapesti csúcs más, mint az alaszkai volt. Lavrov kedden arról beszélt, hogy az orosz álláspont nem változott az augusztusi csúcson elért megállapodásokhoz képest.

PR-szempontból nyilván mindenki ügyesen el tudná adni a legújabb találkozót, Orbán Viktor pedig Trumppal és Putyinnal együtt napokig élvezhetné a világ reflektorfényét. Azonban a fegyverek csendje ettől valószínűleg nem fog beköszönteni.