"Senkit sem hagyunk magára" - jelentette ki határozottan Nicușor Dan a vízzel elöntött parajdi sóbányában, kifejezve elkötelezettségét a segítségnyújtás iránt.
A katasztrófával sújtott székelyföldi Parajdra szombat délben érkezett Nicusor Dan román államfő – értesült az MTI.
Az elnököt a Korond-patak áradása miatt teljesen elöntött sóbánya igazgatósági épületében Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tájékoztatta a sókitermelésből és a sóbánya idegenforgalmából élő székelyföldi településen kialakult válsághelyzetről. A megbeszélésen részt vettek bányászati és vízügyi szakemberek, továbbá a helyi hatóságok képviselői is, akik részletesen ismertették a helyzet súlyosságát és a lehetséges megoldásokat.
A kétórás megbeszélés után Nicusor Dan a település lakói és a sajtó képviselői előtt kifejtette, hogy Parajdra való látogatásának oka egy rendkívül súlyos helyzet, amely az egész közösséget érinti. Hangsúlyozta, hogy a probléma megelőzhető lett volna, ezért felszólította az ügyvivő miniszterelnököt, hogy a kormány ellenőrző testülete indítson vizsgálatot a felelősök azonosítása érdekében.
Az elnök álláspontja szerint az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül rendezik a Korond-patak vizének elterelését. Ennek célja, hogy megkezdődhessen a bányába ömlött víz kiszivattyúzása. Az azonban, hogy a mélyebben fekvő kitermelési terület megmenthető-e, vagy csupán a bányának a felsőbb szintjein található idegenforgalmi és gyógyászati központot tudják megóvni, csak egy alapos és részletes tanulmány tudja megválaszolni. Dan megjegyezte, hogy a bányászok támogatására a kollektív munkaszerződés keretein belül lehetőség nyílik, míg a helyi vendéglátóipar károsodásának enyhítésére a kormány olyan intézkedéseket dolgoz ki, amelyek a világjárvány alatt bevált módszerekhez hasonlóak.
A hosszú távú intézkedések kapcsán olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek megakadályozzák, hogy a patak vize elérje azokat a talajrétegeket, amelyek lehetőséget adhatnak a víz mélyebbre hatolására. Ebben a kontextusban felmerül egy új patakmeder létrehozásának szükségessége, valamint az esetleges áradások során keletkező többletvizek kezelésére alkalmas vízgyűjtő tó építése is – tette hozzá Nicusor Dan.
"Mindig számíthatnak ránk" - jelentette ki az államfő, aki hozzátette, hogy szombaton ellátogat a természeti katasztrófától sújtott Kovászna megyei Kökösbácstelekre (Bacel). Az újonnan megválasztott román elnök első vidéki látogatása ez, melyet a bajba jutott székelyföldi közösségek megsegítése érdekében tesz, és amelyet Kelemen Hunor kezdeményezett. Kelemen Hunor pénteken a közösségi oldalán osztotta meg, hogy arra kérte az államelnököt: csatlakozzon hozzá a hétvégén Parajdra és Háromszékre, a víz okozta károk által sújtott területekre.
"Székelyföld nem marad egyedül!" - szögezte le közösségi oldalán az RMDSZ elnöke.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az államfő érkezését megelőzésen Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter Parajdon azt mondta: az első becslések szerint 130 millió lejre lesz szükség a lesürgősebb teendő a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe. A miniszter szerint a korábban megkezdett munkálatokat a környezetvédelmi engedélyek hiánya hátráltatta, amelyet tudomása szerint a térségben élő, védettséget élvező hódok jelenléte miatt nem adtak ki. Kedden a tárcavezető szerint külföldi szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy víz alatti drónokkal térképezzék fel az elöntött bánya állapotát.
A Salrom péntek esti közleményében azt állította, hogy az utóbbi évben 15 millió lej értékű beruházásokat hajtott végre a Korond-patak vizének levezetése, medrének szigetelése érdekében, de mindezt a vízügyi illetékesek útmutatásai alapján, tekintettel arra, hogy a bányavállalatnak nincsenek saját vízügyi szakemberei. A vízügy viszont azt állítja, hogy már 2012-ben kiadta a bányavállalatnak az engedélyt a Parajd-patak elterelését, illetve medrének szigetelését célzó munkálatokra, de a bányavállalat területén a vízügy nem végezhet - csak engedélyezhet - folyószabályozási munkálatokat, erről csak a terület tulajdonosa rendelkezhet.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évről évre számos látogatót vonz. Nem csupán a bányászok, hanem a környéken működő több száz vendéglátóhely üzemeltetői is nagyban támaszkodnak ennek a különleges helyszínnek a vonzerejére, hiszen a bányát felfedező turisták látogatása kulcsszerepet játszik a helyi gazdaság fenntarthatóságában és fejlődésében.
