Sokan talán búcsút inthetnek a kávéjuknak, ha ez a változás valóban megtörténik.

A kávézási szokásaink már alapvetően átalakulóban vannak, és ennek fő oka nem más, mint a reggeli élénkítő italunk folyamatosan emelkedő ára.

A kávé olyan ital, amelynek globális hatása szinte páratlan. Nem csupán a reggelek elengedhetetlen kísérője, hanem a délutáni beszélgetések szívverése és a kreatív ötletek szikrája is. A világ minden sarkában felfedezhetjük a különböző elkészítési módokat és hagyományokat, amelyek körülölelik ezt az aromás nedűt, gazdagítva ezzel a kultúrákat és a közösségi élményeket.

A 15. században már jelentős népszerűségnek örvendett a kávé Arábiában, ahol a termesztése és fogyasztása elterjedtté vált. A 17. századra a kávé hódító útjára indult Európa felé, megnyitva ezzel a kaput a kontinens kávékultúrájának. A 18. századra a nagyobb városokban, mint London, Párizs és Bécs, virágzó kávéházak alakultak ki, amelyek nem csupán italokat kínáltak, hanem intellektuális eszmecserék színhelyévé is váltak. A 20. századra a kávé tömegcikké lépett elő, és megjelent a modern fogyasztói kultúra, amely a kávéfogyasztást új dimenzióba helyezte.

A kávéval kapcsolatos egészségügyi hatásokról évtizedek óta tart a diskurzus, de mára egyértelművé vált, hogy rengeteg jótékony hatása van. A napi 2-3 csésze kávé fogyasztása kifejezetten kedvező lehet az egészség szempontjából. A szakértők megállapították, hogy az optimális koffeinbevitel körülbelül 200 mg, míg egy átlagos, egészséges felnőtt számára biztonságosan 350-400 mg koffein is elfogyasztható anélkül, hogy aggódnia kellene a lehetséges mellékhatások miatt.