Meglepetés a munka világában: íme a felsorolás azokról a foglalkozásokról, amelyek mentesek a mesterséges intelligencia átvételétől - Pénzcentrum.

Miközben egyre több szakértő és technológiai szakember – köztük Bill Gates – azzal fenyeget, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben a munkák túlnyomó részét kiüresítheti, Rab Árpád jövőkutató szerint a helyzet sokkal összetettebb. Az AI valóban számos rutinfeladatot át fog venni, de nem a gépek fosztanak meg minket a munkánktól, hanem azok maradnak le, akik nem tanulják meg kihasználni az új technológiák adta lehetőségeket. Az előttünk álló évtized kulcskérdése tehát nem az, hogy lesz-e munkánk, hanem hogy mennyire tudunk alkalmazkodni egy teljesen új értékrendhez, ahol a kreativitás, az empátia és a valódi szakértelem értéke emelkedik. Összegyűjtöttünk néhány olyan szakmát, amelyek viszonylag mentesnek tűnnek a mesterséges intelligencia fenyegetésétől, de emellett bemutatunk olyan területeket is, ahol a munkavállalóknak érdemes lehet óvatosnak lenniük.

Miközben a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése egyre több munkahelyet alakít át vagy szüntet meg, vannak olyan területek, ahol az emberek munkája egyelőre pótolhatatlan. A kutatások szerint az úgynevezett "public-facing" állások, vagyis azok, amelyek közvetlen emberi kapcsolatot igényelnek - például a mentőtisztek vagy az egészségügyi szociális munkások - szinte teljesen védettek az automatizációtól.

Ez a megállapítás a vezetői és menedzsment pozíciókra is érvényes, hiszen a döntések meghozatala, a felelősségvállalás, valamint a csapatok irányítása olyan komplex feladatok, amelyekhez az AI még hosszú távon sem tud majd megfelelően alkalmazkodni.

De nem csupán a fehérgalléros munkavállalók élvezhetik a nyugodtabb munkakörnyezet előnyeit: a kézműves és fizikai szakmák, mint például az építőipar vagy a karbantartás területén dolgozók is jelentősen kisebb kockázatokkal néznek szembe. Ezek a tevékenységek ugyanis nemcsak fizikai jelenlétet igényelnek, hanem helyszíni döntéshozatalt és kreatív problémamegoldást is - olyan sajátos kombinációt, amelyet az algoritmusok számára nehéz reprodukálni.

A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy a valódi, emberi kapcsolatokra épülő szakmák esetében a mesterséges intelligencia jelenlegi, széleskörű elterjedése még nem igazán elképzelhető. Bár a robotika területén már napjainkban is figyelemre méltó eredmények születtek, a gépek még mindig messze vannak attól, hogy képesek legyenek az emberi mozdulatok finomságát és tudatosságát hűen másolni.

Így hát bőven találhatók a korábban említetteken túl is olyan foglalkozások, amelyek jelenleg stabilnak tűnnek:

Ezeknél a munka lényege a közvetlen interakció, empátia és helyzetfelismerés - olyan készségek, amelyeket az AI nem tud hitelesen pótolni.

A vezetés, a döntések meghozatala és a stratégiai tervezés bonyolultsága miatt az automatizálás folyamata fokozatosan, lépésről lépésre halad előre.

Ahol a munka során elengedhetetlen a helyszíni jelenlét, a precíz kézügyesség és a gyors alkalmazkodás, ott a robotok és a mesterséges intelligencia jelenleg csupán kiegészítő szerepet játszanak.

Bár az AI képes szöveget, képet és zenét generálni, a valódi kreativitás és eredetiség még mindig emberfüggő. Ergo, valakinek még ha rendelkezésére is bármilyen AI-tool, mindig lesznek, akiknek használiuk kell azokat. Lehet, kevesebb ilyen szakemberre lesz szükség, de azokra biztonsan, akiknek a hozzáadott értéke a munkájuknak nagyobb.

Egyes szakmákban elengedhetetlen a személyes jelenlét, valamint a szolgáltatás színvonala, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az ügyfélélményt.

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése leginkább azokat a munkaterületeket forradalmasítja, ahol a feladatok rutinszerűek, szigorúan szabályozottak és könnyen átültethetők a digitális térbe. Az algoritmusok különösen hatékonyan veszik át az emberi munkaerőt abban a környezetben, ahol nem elengedhetetlen a kreatív gondolkodás, az empátiás hozzáállás vagy a fizikai jelenlét.

Ez nemcsak a klasszikus "irodai munkákra" igaz, hanem számos szolgáltatói és adminisztratív területre is, ahol az AI rövidebb idő alatt, kevesebb hibával és olcsóbban dolgozik.

A közeli jövőben a mesterséges intelligencia legfőképpen azokat a munkaköröket fenyegeti, ahol a kreatív gondolkodás, az emberi érzések megértése vagy a fizikai jelenlét nem játszik kulcsszerepet. Ezeket a pozíciókat egyre inkább átveszik az automatizált rendszerek és a gépi tanulás, amelyek hatékonyan képesek ellátni az ilyen jellegű feladatokat.

A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra kétségtelenül jelentős, ám a helyzet nem olyan egyszerű, mint egy "minden vagy semmi" forgatókönyv. Vannak olyan munkakörök, amelyek szinte azonnal automatizálásra kerülnek, míg más területek hosszú távon is megőrzik az emberi érintést és kreativitást. Az iparágak közötti eltérések és a technológiai fejlődés üteme mind-mind befolyásolják, hogy mely pozíciók válnak elérhetővé a gépek számára, és melyek maradnak meg az emberek kezében.

A leglényegesebb üzenet az, hogy a munkavállalóknak érdemes alkalmazkodniuk a folyamatosan változó környezethez, és elkötelezetten dolgozniuk saját készségeik fejlesztésén. Különösen fontos, hogy olyan területeken mélyedjenek el, ahol az emberi érintkezés elengedhetetlen: mint például az empátia, a kreatív problémamegoldás, a stratégiai gondolkodás, valamint a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása.

Nincs ok a pánikra, és senkinek sem szükséges hirtelen szakmát váltania. Ugyanakkor fontos, hogy tudatosan felkészüljünk arra, hogy a jövő munkahelyein más készségek és kompetenciák kerülnek előtérbe. Azok, akik időben észlelik ezt a változást, nemcsak hogy nem lesznek hátrányos helyzetben, hanem a technológiai forradalomból egyenesen győztesként emerge-elhetnek.

Rab Árpád legutóbbi interjújában a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy véleménye szerint Bill Gates előrejelzése, miszerint az AI tíz éven belül a munkák 70-80%-át át fogja venni, túlzás. Szerinte a változások nem annyira a "helyettesítés" irányába mutatnak, hanem inkább az értékes munkák és készségek teljes újradefiniálásáról van szó. Az AI valóban sok rutinfeladatot átvállal, mint például az adatbevitelt, call centerek működtetését, vagy a könyvelés alapvető feladatait, de sok esetben inkább kiegészíti az emberi munkát, semmint helyettesíti azt. A jövőben tehát a technológia és az emberi munka együttműködése válik a kulcskérdéssé.

A példája szerint egy újságírónak ma három cikk a kvótája, de egy AI tízet is tud írni. A kérdés ilyenkor nem az, hogy megszűnik-e az újságírói munka, hanem hogy az ember írjon egy olyan cikket, amit a gép nem tud megugrani, a többit pedig AI-val egészítse ki. Hasonló a helyzet a könyvelésben vagy az oktatásban: nem arról van szó, hogy feleslegessé válik a könyvelő vagy a tanár, hanem arról, hogy az AI segíti őket, és a hangsúly azokra a feladatokra tolódik, ahol valódi szakértelem, empátia vagy kreatív hozzáadott érték kell.

Rab véleménye szerint a technológiai fejlődés folyamata olyan, mint egy ingamozgás: ami egy területen olcsóbbá válik, az másutt új értéket hoz létre. Például a gépi munka elterjedése következtében a kézműves és humán jellegű munkák iránti kereslet növekszik. Ezen kívül a változások üteme sem annyira gyors, mint ahogyan sokan gondolják; inkább 5-10 éves időtávlatban érdemes gondolkodni, nem pedig hirtelen, egyik napról a másikra bekövetkező forradalmakról.

A legnagyobb kihívás nem csupán a munkák eltűnésében rejlik, hanem abban, hogy sok ember nem képes kellőképpen alkalmazkodni a változásokhoz. Ennek okai lehetnek a megfelelő képzés hiánya, vagy éppen a földrajzi és társadalmi korlátok, amelyek megnehezítik a rugalmasságot. Rab Árpád kiemelte, hogy aki nyitott az új ismeretekre, tanulni vágyik, és hajlandó új készségeket elsajátítani, annak mindig lesz lehetősége az átalakuló világban. A valódi probléma akkor jelentkezik, ha bizonyos társadalmi csoportok kimaradnak a fejlődésből, hiszen ennek a következményei végső soron mindenkit érintenek.