A szervizdíj és a borravaló kérdése sok vendég számára zavaró lehet, hiszen gyakran nem világos, hogy mi a különbség a kettő között, és mikor érdemes adományozni. Most egy friss ötlet látott napvilágot, amely segíthet tisztázni ezt a helyzetet! Nézd meg a

A borravalók bevételei jelentősen csökkentek a szervizdíjat bevezető éttermekben. Ebből kifolyólag a szakmai ipartestület elnöke úgy véli, hogy a kifehérítést és az adminisztrációs terhek csökkentését hatékonyabban segítené, ha a nettó bevétel 15%-át a szervizdíjhoz hasonlóan kedvezményes adózással és járulékfizetéssel juttathatnák el a vendéglátós munkavállalókhoz.

Húsz év telt el azóta, hogy a magyar vendéglátásban bevezették a szervizdíjat, és azóta számos dologra fény derült. A bevezetés következtében a borravalós jövedelmek jelentősen csökkentek, ám meglepő módon a vendéglátóhelyek mindössze egytizede alkalmazza ezt a gyakorlatot – derült ki a Világgazdaság legfrissebb jelentéséből.

A két különböző rendszer jelenléte zavaró hatással bír.

A fejekben nagy a zűrzavar, hiszen a borravaló továbbra is önkéntesen és adómentesen adható, míg a szervizdíj, amely kedvező adózási feltételek mellett teljes egészében a munkavállalókhoz kerül, még mindig nem terjedt el széles körben. A Magyarországon működő körülbelül 25-26 ezer vendéglátóipari vállalkozás közül csupán körülbelül 2 ezer alkalmazza ezt a díjformát, főként a nagyobb egységek, ahol a feketefizetések elkerülése érdekében átláthatóbb gazdálkodást folytatnak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A szakértő hangsúlyozta, hogy a szervizdíjat 2005-ben nem a borravaló helyettesítésére vezették be, hanem azért, hogy a vendéglátóipari dolgozók bére alacsonyabb járulékterhekkel legyen kifizethető a munkáltatók számára.

Az nem szerencsés, hogy különbözőképpen lehet a szervizdíjat alkalmazni: van, ahol az étlapi ár már tartalmazza, máshol az éttermi árakhoz pluszban adják hozzá. Önmagában a szervizdíj elnevezés azt sugallja a vendégeknek, hogy nem kell borravalót adniuk, hiszen a szolgáltatás árát azzal megfizetik. Az éttermi ár és a szervizdíj összessége nem lehet magasabb, mint egy szervizdíjat nem alkalmazó üzlet ára, mert különben nem megy be oda a vendég. A döntéshozók jó szándékkal, az ágazati jövedelmek kifehérítése érdekében vezették be hajdan a szervizdíjat, viszont most éppen azokat a vállalkozásokat korlátozták, amelyek az ágazati jövedelmek fehérítésében élen járnak, itt a hónap végén kifizetett munkabérnek akár a felét is elérheti a szervizdíjból származó, kedvező adózású tétel.

A borravaló mértéke jelentősen csökkent.

Közben a szervizdíjas helyeken a borravaló csupán a számlaérték 3 százalékát teszi ki, amely ráadásul adómentes és önkéntes. Más vendéglátóhelyeken sem haladja meg a borravaló mértéke a 10 százalékot. A bérköltség komoly terhet jelent a vendéglátóipar számára, hiszen a nettó bevételek 25-30 százalékát is elérheti, miközben a Covid járvány óta naponta 3-5 vendéglátóhely zár be. 2019-ben, a járvány előtti évben még 52 ezer vendéglátóegység működött, de 2025-re ez a szám 45 ezer alá csökkenhet. Ez a csökkenés nem tükrözi a bezárások teljes számát, mivel folyamatosan nyitnak új éttermek is, de a statisztikák szerint a bezárások összességében dominálnak.

Mit tehetnénk?

Kovács László, az ipartestület elnöke a Világgazdaságnak kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás az lenne, ha a vendéglátóipari vállalkozások számára egységes keretek között lehetővé tennék, hogy nettó bevételük 15 százalékát kedvező adózási körülmények között bérként tudják kifizetni munkavállalóiknak. Ez a lépés nemcsak az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezné, hanem hozzájárulna a tényleges és általános kifehérítési folyamatok hatékonyabbá tételéhez is.