Sulyok Tamás is hozzájárult ahhoz a törvényhez, amely lehetőséget ad arra, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezőktől megvonják a magyar állampolgárságot.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent a kettős állampolgárságot érintő törvénymódosítás, amely új dimenziót ad a magyar állampolgárságról szóló jogszabálynak. Az új alcím, "A magyar állampolgárság felfüggesztése, visszaállítása és visszaállása", világosan jelzi a jogi keretek közötti változásokat. A módosítás értelmében a magyar kormány jogot nyer arra, hogy végső esetben felfüggessze azon kettős állampolgárok állampolgárságát, akik potenciális veszélyt jelenthetnek az ország közrendjére vagy köz- és nemzetbiztonságára. Ezt a hírt a Telex is megerősítette, hangsúlyozva a jogi lépések mögötti felelősséget és a biztonsági megfontolásokat.

Az Országgyűlés határozott időre függesztheti fel az állampolgárságot, az indoklás szerint az átláthatóságot az biztosítja, hogy a lépést közhírré kell tenni a Hivatalos Értesítőben. A döntésben a törvénymódosító szerint van lehetőség jogorvoslatra, az állampolgárság visszaállítására is. "A törvény célja a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése" a kormány szerint. Az érvelés alapján mindehhez azért jön az állampolgárság, mert az "különös jelentőséggel bír a demokratikus államrend fenntartása, az állami szuverenitás védelme és a közösségi normák érvényesülése szempontjából".

A törvény által előírt állampolgárság-elvétel akár egy évtizedre is kiterjedhet azok számára, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, és akinek a másik állampolgársága nem tartozik az EGT-hez. Az Európai Gazdasági Térségbe az EU-tagállamok mellett Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia is beletartozik.

A törvény értelmében a felfüggesztés indokolt lehet, amennyiben egy személy olyan fenyegetést képvisel Magyarország szuverenitására, amelynek mértéke indokolttá teszi az állampolgárság megvonását. Kiemelik, hogy ez a fenyegetés "különösen nyilvánvaló", ha az érintett például egy harmadik ország hadseregében szolgál, idegen hatalom megbízásából végez olyan tevékenységeket, amelyek sértik a szuverenitást, vagy kapcsolatban áll terrorszervezetekkel.

A legújabb törvénymódosítás értelmében bárki, aki megalapozott okkal rendelkezik, kezdeményezheti a magyar állampolgárság felfüggesztését. A végső döntést azonban a kormány által kijelölt miniszter fogja meghozni, akinek személyéről egyelőre még nincs információ. A miniszter feladata a tények alapos kivizsgálása, amelyhez bizonyítási eljárást indíthat, és kérheti a Nemzeti Információs Központ, valamint a rendőrség szakvéleményét is. A döntés során figyelembe veszik az érintett magyarországi kapcsolatait, életkörülményeit és a potenciális veszélyforrásokat is. Amennyiben valaki nem ért egyet a végső határozattal, jogi lépéseket tehet, és keresetlevelet nyújthat be.

A felfüggesztés időszaka alatt azok számára, akik "hitelt érdemlően bizonyítják", hogy a magyar állampolgárságuk visszaállítása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonságát, lehetőség nyílik a magyar állampolgárságuk visszaállítására. E döntést a miniszter hozza meg, és a jogszabály értelmében a visszaállításra a felfüggesztés ideje alatt csupán egyszer lehet kérelmet benyújtani. A javaslatban emellett az is szerepel, hogy amennyiben az érintett személy hontalanná válik, automatikusan visszanyerheti magyar állampolgárságát.

A kettős állampolgárságra vonatkozó jogszabályt a parlament június közepén szavazta meg, ahol a döntés 133 igennel, 48 nemmel és 6 tartózkodással zárult. A törvény javaslatát Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője terjesztette elő.

A magyar állampolgárság határozott időre történő felfüggesztése egy egészen új és szokatlan jelenség a magyar jogrend történetében, sőt, nemzetközi szinten is ritkaságnak számít. Ez az alkotmánymódosítás jól példázza, mennyire ellentmondásos is lehet a jogi keretek közé szorított állampolgárság védelme, hiszen az Alaptörvény kifejezetten hangsúlyozza a magyar állampolgárság védelmét. Hasonlóan az európai állampolgársági egyezményhez, amely szigorúan tiltaná a jogszerűen megszerzett állampolgárság megvonását, ez a megoldás visszautal a Kádár-korszakra, amikor hasonló intézkedések voltak érvényben.

A Sulyok Tamás által elfogadott törvénymódosítás ellen magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalásban tiltakoztak, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is aláírt. "Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel" - fogalmaztak az állásfoglalásban.