Száj- és körömfájás: Raskó György véleménye szerint elengedhetetlen lenne, hogy a jelenlegi intézkedéseknél jóval szigorúbb protokollokat vezessünk be.

Raskó György agrárközgazdász biztos abban, hogy a ragadós száj- és körömfájással érintett telepeken nem történt szándékos fertőzés. Az általa rendelkezésre álló információk alapján a nálunk megjelent vírus egy Észak-Indiából származó mutációként azonosítható.

"Meg kell várni a vizsgálat eredményét, de kizártnak tartom, hogy mesterségesen hozták létre a vírust. Nem vagyok virológus, ezért csak a józan paraszti eszemre hagyatkozva gondolom ezt. Ha igaz lenne, amit az agrárminiszter sugall, akkor egy terrorcselekmény valósult volna meg. Mivel a szlovák és a magyar telep egymástól elég nagy távolságra van, mindkét helyre kellett volna vinni a vírusból, ezt én elképzelhetetlennek tartom" - mondta a Magyar Hangnak Raskó György agrárközgazdász Nagy István állításával kapcsolatban. Az agrárminiszter szerint a ragadós száj-és körömfájás vírust mesterségesen hozhatták létre.

Mint tudott, március elején egy betegség feltűnése történt Magyarországon, amely 50 év szünet után ismét megjelent, és legfőképpen Győr-Moson-Sopron vármegyét sújtja. A fertőzés első jelei Kisbajcson jelentkeztek, ezt követően Darnózselin, Levélen és Dunakilitin is megfigyelték, valamint Szlovákia területén is azonosították.

A Magyarországon azonosított vírus egy mutációja Észak-Indiában is megtalálható – tájékoztatott Raskó György, aki vezető pozíciót töltött be az állattenyésztési kutatóintézetben. Ez az információ különösen lényeges, tekintettel arra, hogy az országban több ezer vendégmunkás dolgozik az állattenyésztés területén, köztük indiaiak, fülöp-szigetekiek és guatemalaiak is. Raskó György kifejtette, hogy Dunakilitin a legnagyobb számban Észak-Indiából érkezett szikh vendégmunkások élnek, akik már körülbelül öt éve laknak a településen, de van olyan telep is, ahol tíz éve dolgoznak. A szakember megjegyezte, hogy az indiai területeken a száj- és körömfájás folyamatosan jelen van, és nem világos, milyen szigorú egészségügyi ellenőrzésen esnek át a munkások, amikor megérkeznek a telepekre. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy óvatosan kell kezelni az összefüggések megállapítását. De miért preferálják a teleptulajdonosok az indiai vendégmunkásokat? Raskó György válaszában elmondta, hogy Indiában a szarvasmarhát szent állatként tisztelik, és az emberek rendkívül gondoskodó módon bánnak velük, bensőséges kapcsolatot alakítanak ki az állatokkal. Ez a szeretetteljes bánásmód egyértelműen meglátszik az állatok állapotán, ami végső soron megtérül az állomány minőségében is.

A vendégmunkásokat érintő kérdések kapcsán fontos, hogy elkerüljük az elhamarkodott következtetéseket. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője például a rendelkezésre álló információk alapján a hazai járványt inkább pakisztáni eredetűnek tartja. A vírus, amelyet eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen azonosítottak, az európai uniós laboratóriumi elemzések szerint az O-szerotípushoz tartozik. Ez a típus felelős a világon kitört ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért, és évtizedek óta ismert jelenség. Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a Magyarországon talált vírus legszorosabb rokonságban áll egy 2018-as pakisztáni változattal. Pakisztánban, hasonlóan számos más ázsiai országhoz, a vírus endemikus; folyamatosan jelen van, és az állatállományokat fertőzi, évente jelentős gazdasági károkat okozva a helyi gazdálkodóknak.

Raskó György a járványok hátterét vizsgálva felhívta a figyelmet arra, hogy a tehenészetekben sokkal lazább a higiéniai előírások rendszere, mint a szárnyasoknál vagy a sertéstelepeken. Utóbbi helyszíneken már alapvetően sem megengedett, hogy utcai lábbeliben lépjenek be a területre, és a sertések védelmét dupla kerítés biztosítja. Ezen kívül a sertéstelepre gépjármű nem hajthat be; a takarmányt kívülről, csöveken keresztül juttatják el a tárolókhoz, így a teherautók kerekéről nem kerülhet be fertőzés. A baromfi állomány rendkívüli érzékenysége miatt, például a H1N1 madárinfluenza következtében, szigorúbb protokollt alkalmaznak.

A szarvasmarhák esetében viszont úgy tűnik, hogy általában nincsenek olyan szigorú szabályozások, mivel ötven éve nem tapasztaltak itt komolyabb járványt, így senki sem számított arra, hogy ez újra megismétlődhet. Véleménye szerint a járványvédelmi intézkedések nem megfelelőek, ami különösen aggasztó az olyan állományok esetében, amelyek kiemelkedően magas tejhozamot produkáló tehenekből állnak. Szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi protokollokhoz képest jóval szigorúbb eljárásokat vezessenek be, és biztos benne, hogy ezek a változtatások hamarosan meg fognak valósulni az ágazatban.

"A Dunakilitin található egyéni gazdák körében jelentős számban található szarvasmarha, főként a magyar tarka fajtából. Jelenleg úgy tűnik, hogy ezek az állatok egészségesek, hiszen eddig egyetlen negatív mintát sem produkáltak. Érdekes, hogy egy közeli telepen, mindössze 200 méterre tőlük, ahol 80 állatot tartanak, szintén nem tapasztaltak problémát" - fogalmazott a szakértő. Szerinte a különbség hátterében az áll, hogy a megbetegedett tehenek Holstein-frízek, akik sokkal érzékenyebbek és ellenálló képességük is alacsonyabb, mint a magyar tarkáké. Ezek az állatok olyan magas terhelésnek vannak kitéve, hogy a betegségekkel szembeni ellenállásuk drámaian csökken. A tejhozam maximalizálása érdekében folyamatosan stresszes állapotban tartják őket, hiszen a Holstein-frízeket kifejezetten arra nemesítették, hogy maximális tejtermelésre képesek legyenek. Az agrárközgazdász rámutatott, hogy ezek az állatok már 100 éve formálódnak, és kanadai, valamint kaliforniai vonalakból származnak, miután a 70-es években az Egyesült Államokból és Kanadából hozták be a tenyészállatokat Magyarországra."

A Magyar Közlöny legutóbbi pénteki számában napvilágot látott egy új rendelet, amelynek célja, hogy a kormány kártalanítást nyújtson az érintett gazdálkodóknak, támogatva őket az elpusztult állatállomány helyreállításában és az állattartó tevékenységük folytatásában a korábbi színvonalon. Az állam anyagi segítséget kínál a gazdaságok számára, hogy pótolják az elveszett állatokat és erősítsék a járványügyi védekezést. Azonban a támogatás igénybevételéhez szigorú feltételek teljesítése szükséges: a gazdák vállalják, hogy telephelyüket legalább három évig üzemeltetik, és ezen időszak alatt elérik az eredeti állatlétszámot. Amennyiben valaki nem tudja teljesíteni ezt a kötelezettséget, úgy a kártalanítás 40%-át vissza kell fizetnie, méghozzá a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben.

Az Agrárminisztérium bejelentette az MTI-nek, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően, a megfelelő mentesítési és védekezési eljárások betartásával, a kormány kész támogatni az állatállományok újbóli telepítését és az állattartó telepek járványügyi fejlesztését. Emellett hangsúlyozták, hogy a fertőzött telepek munkavállalóinak bérét a kormány az állami bérgarancia keretein belül átvállalja. A kormány emellett hitelmoratóriummal is támogatja a ragadós száj- és körömfájás által érintett gazdálkodókat. Ennek értelmében az érintett állattartók esetében egy évre felfüggesztik a hitelek tőke- és kamattörlesztését. A hitelmoratórium célja, hogy minden telep újraindulhasson, ami elengedhetetlen a magyar nemzetgazdaság számára - áll a tárca közleményében.