Számos elmélet látott napvilágot, de a mai napig nem derült fény arra, hogy valójában mi zajlott a mayerlingi vadászkastély falai között.

Az utolsó Habsburg uralkodó koronázását ágyúdörgés és harangok zengedése övezte, mintha az ég és föld egyesült volna, hogy megünnepelje ezt a történelmi pillanatot.

Az esemény különös izgalmat váltott ki az Osztrák-Magyar Monarchia területén, különösen a magyar részén. A művelt és tehetséges, felvilágosult szellemű fiatalember iránti várakozások hatalmasak voltak, hiszen sokan bíztak abban, hogy ő lehet a változás katalizátora.

Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fiát, akit a magyar közbeszédben Rezső királyfiként ismernek, katonai nevelés mellett számos más területen is képezte. Jogot, művészetet és irodalmat tanult, emellett nyelvek terén is kiemelkedett, hiszen angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül beszélt. Ezen kívül szenvedélyesen utazott, felfedezve a világ különböző tájait.

Rudolf tisztán látta a soknemzetiségű Monarchia problémáit, ellenérzéssel viseltetett az orosz imperializmussal szemben, az udvarban magyarbarátként tartották számon.

Az ifjú Rudolf egyenruhában (1879)

Liberális és antiklerikális nézetei miatt viszonya apjával annyira elmérgesedett, hogy Ferenc József nem is volt hajlandó fiát bevonni az államügyek intézésébe, Rudolf így jobb híján egy radikális bécsi lapban publikált névtelen cikkeket.

1881-ben - politikai okokból - megnősült, a Stefánia belga hercegnővel elrendezett házassága eleinte jól indult, egy kislányuk született. Később elhidegültek egymástól eltérő természetük, valamint Rudolf kicsapongó életmódja és nemi betegsége következtében, amely miatt Stefánia meddővé vált. 1888-ban kezdett viszonyt az alig 17 éves Vetsera Mária bárónővel, amelynek apja parancsára sem volt hajlandó véget vetni, sőt megromlott házassága felbontásáért a pápához fordult.

Rudolf főherceg és Stefánia belga hercegnő

A depresszióval küzdő, kétségbeesett trónörököst 1889. január 30-án felfedezték, holtan, szeretőjével együtt a Bécstől nem messze fekvő Mayerling vadászkastélyban.

A hivatalos verzió szerint Rudolf rábeszélte szeretőjét, hogy együtt menjenek a halálba, és előbb a bárónőt, utána magát lőtte le. Ahogy ilyenkor lenni szokott, már a temetés másnapján a legvadabb híresztelések kaptak szárnyra, a rejtély ma is izgatja az emberek fantáziáját.

Az évek folyamán számos, egymással ellentétes elmélet bukkant fel a halál okainak és módjainak magyarázatára, amelyek közül több mint negyven különböző variációt találhatunk.

Volt, aki azt gondolta, hogy a várandós Vetsera Mária a magzatelhajtás következtében vesztette életét, és ez a tragédia vezette Rudolfot is a végzetes döntéshez.

Különböző, élénk képzelettel bíró kutatók úgy vélik, hogy Rudolf tragikus sorsa mögött egy féltékeny erdész kézjegye állhatott, aki rá akarta kényszeríteni a fiatal herceget a végső lépésre. Mások azt állítják, hogy Rudolf egy párbajban szenvedett vereséget fivérével, akinek a szívét elnyerte egy teherbe ejtett hercegnő, így kétségbeesésében választotta a halált. Van olyan elképzelés is, miszerint egy heves vita során vesztette életét, míg Vetsera Mária, akit reménytelen szerelem fűzött Rudolfhoz, önként vállalta, hogy vele tart a halálba, így egyesítve sorsukat a tragédia örök kötelékében.

A halál körülményei nem teljesen világosak: a hivatalos jelentés szerint egy puskalövés okozta a tragédiát, azonban akadnak, akik méreg gyanúját vetik fel.

Vannak, akik a politikai játszmák sötét árnyait sejtik a háttérben. Szerintük Rudolfot apja utasítására, öngyilkosság álcájával távolították el. Mások viszont azt állítják, hogy Rudolf egy francia szövetség által tervezett puccs élére készült állni, de az utolsó pillanatban megingott, így Párizsban halálos ítéletet mondtak ki felette.

Ismételten felmerült a népszerű elmélet, miszerint a trónörökös ittas vadásztársai véletlenül megölték Vetsera Máriát, majd a rájuk támadó Rudolfot is legyűrték. Az ügy azonban olyan prominens személyeket vonzott, hogy a valós történéseket titokban kellett tartani.

Vetsera Mária bárónő, a tragikus sorsú szerető, akinek élete a szenvedély és a dráma határvonalán egyensúlyozott. Fiatalon, bájos mosolyával és lenyűgöző szépségével sokak figyelmét felkeltette, de a sors kegyetlen játékot űzött vele. A szeretet, amely őt elragadott, nem csupán boldogságot, hanem végzetes következményeket is hozott. Mária élete egy romantikus regény lapjaira illene, tele titkokkal, szenvedéllyel, és végül a tragédiával, amely örökre beárnyékolta nevét. Az ő története emlékeztet minket arra, hogy a szerelem nem mindig hoz boldogságot, és hogy a legszebb pillanatok mögött is rejtőzhet a fájdalom.

Természetesen olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy Rudolf, aki már belefáradt az intrikák sűrűjébe, saját halálát rendezte meg, hogy szeretőjével elmenekülhessen, és titokban, boldogan élhessenek tovább.

A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár - a másik fél viszont azzal érvel, hogy az engedélyt Ferenc József eszközölte ki a pápától, fiának elmebajára hivatkozva.

A tragédia témáját rengeteg író feldolgozta már, 1936 óta számos alkalommal vászonra is vitték, sőt, balett és Kálmán Imre által írt operett is készült belőle, természetesen a műfajhoz illő, boldog végkifejlettel. Emellett még japán manga formájában is életre keltették a történetet.

A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, meggyőző bizonyítékkal egyik változat hívei sem tudtak szolgálni. Legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: "Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják."