Szánthó Miklós: Brüsszel a mélyállam, mi pedig a lázadók A politikai tájékozódás világában Brüsszel sokak számára a mélyállam szimbólumává vált. Ezen a helyen az uniós döntéshozatal szövevényes folyamatai és a háttérben zajló érdekharcok sokszor elhomály

A Mandinernek adott interjújában Szánthó Miklós kifejtette, hogy 2002-ben a polgári körök létrehozása jelentős lendületet biztosított a jobboldal számára, nem csupán a fennmaradásuk érdekében, hanem a későbbi győzelmek eléréséhez is.

Bár meglepően hangozhat, de most, 2002-t követően ismét az ellenzék oldalán találjuk magunkat - ezúttal nem csupán Magyarország határain belül, hanem a Nyugat egész területén.

Szánthó Miklós véleménye szerint az a hazai szellemi közeg, amely korábban Moszkva támogatását élvezte, most új célpontot talált Brüsszel személyében. Úgy fogalmazott, hogy a helyi ügynökök toborzása terén a brüsszeli bürokráciának jelentős tapasztalata van. Elemzése alapján a helyzet más aspektusai is párhuzamosak:

"23 éve a hazai posztkommunisták régi időkből megörökölt háttérhálózatával szemben kellett összeszerveződni és saját nyilvánosságot építeni, ma ugyanez a feladat a globalisták erőből és guruló dollárokból felhuzalozott virtuális gépezete kapcsán az alulról szerveződő DPK-kkal."

A balliberális tábor a közösségi média algoritmusait úgy manipulálja, hogy a jobboldali nézőpontokat szisztematikusan eltüntesse, míg a baloldali, liberális és globalista véleményeket hangsúlyozza - nyilatkozta a DPK alapítója. Véleménye szerint a Tisza nem az elmozdulás kezdeményezője, hanem csupán annak haszonélvezője.

A nemzetközi elit arra törekszik, hogy előnyös pozícióba helyezze magát, lehetővé téve számukra, hogy a számukra kedvező politikai intézkedéseket valósítsanak meg. Nem szükséges messzire mennünk, hogy felfedezzük ezt a kapcsolatot: a Tisza régió egyik európai parlamenti képviselője, Dávid Dóra, korábban a Facebookot működtető Meta jogi tanácsadójaként tevékenykedett.