Szijjártó Péter: Magyarország és Szerbia szuverenista vezetése tovább mélyíti az együttműködést.
A veszélyek korában a magyar-szerb kapcsolatok szerepe továbbra is felértékelődött, így a nemzeti érdekek arra ösztönöznek, hogy a két ország szuverenista kormánya között még szorosabbra fűzzük az együttműködést - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szegeden.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a tárcavezető, Marko Duric szerb kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Brüsszel ma már nem habozik igénybe venni a radikálisabb intézkedéseket a térségben. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy külföldről irányított kormányváltási kísérletek zajlanak azokban a közép-európai országokban, ahol szuverenista vezetők állnak az élén.
„Magyarország és Szerbia esetében is olyan kormányok állnak a háttérben, amelyek a nemzeti szuverenitás és az ország érdekeinek védelmét helyezik előtérbe. Ezzel szemben külföldi érdekek által irányított, a kormányváltás szándékát tükröző akciók zajlanak, amelyek külső finanszírozással valósulnak meg. Ilyen környezetben a két ország együttműködésének szerepe és fontossága különösen felerősödik.”
Brüsszelben jelenleg azon dolgoznak, hogy előmozdítsák a Zelenszkij-tervet, amelynek következményeként Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságossága, valamint kedvező ára komoly fenyegetettség alá kerülhet – tette hozzá.
"Ez pedig azt teszi indokolttá, hogy Magyarország és Szerbia még az eddiginél is szorosabbra vonja az együttműködését az energetikai területen. Sem Szerbia, sem Magyarország nem hajlandó lemondani az olcsó orosz földgáz és olcsó orosz kőolaj megszerzésének lehetőségéről" - tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy mára napi több mint 21 millió köbméternyi földgáz érkezik hazánkba a Szerbián keresztül vezető Török Áramlat vezetéken, miközben a szomszédos ország a téli fűtési időszakra való felkészülés jegyében megkezdte mintegy napi egymillió köbméter földgáz betárolását a magyarországi létesítményekben.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a hivatali partnerével áttekintették az előrehaladást az új kőolajvezeték építése terén is, amelynek éves kapacitása ötmillió tonna lesz, s amely nagymértékben hozzájárul majd a térség ellátásbiztonságához.
Egy újabb határozott ellenállását hangoztatta a Zelenszkij-tervvel kapcsolatban, amely véleménye szerint Brüsszel azt a célt szolgálja, hogy támogassa Ukrajnát, miközben súlyosan veszélyezteti Közép-Európa energiaellátásának stabilitását, és jelentős mértékben megemeli a rezsiköltségeket a régióban.
"Ez egyszerűen felháborító és megengedhetetlen, ezért mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a Zelenszkij-terv megvalósulását Brüsszelben" - nyilatkozta.
Egy másik aggasztó brüsszeli törekvésre is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy Ukrajnát sürgősségi eljárás keretében kívánják integrálni az Európai Unióba.
"A magyar kormány határozottan elveti ezt az elképzelést, hiszen a magyar nép világosan kifejezte véleményét a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás során. (...) Bármennyire is növekszik a nyomás, bármennyire is próbálnak minket nyomás alá helyezni Brüsszelben, mi ki fogunk állni a magyar emberek döntése mellett és védelmezni fogjuk a nemzeti érdekeket" - hangsúlyozta a miniszter.
Majd aláhúzta, hogy Ukrajna gyors felvétele nemcsak Magyarország, hanem egész Európa biztonságára és gazdaságára nézve súlyos veszélyekkel és kockázatokkal járna.
Ezzel szemben - mint megjegyezte - a nyugat-balkáni államok csatlakozása nagy hasznot jelentene, új lendületet, frissességet, energiát adna a közösségnek.
„A véleményem szerint jelenleg nincs olyan józan ésszel rendelkező ember a Földön, aki azt hinné, hogy Ukrajna helyzete kedvezőbb lenne Szerbiaénál. Ugyanúgy, nem létezik értelmes személy, aki azt tartaná ésszerűnek, hogy először a gyengébb helyzetben lévő országokat vegyük fel, majd csak ezután foglalkozzunk a jobb állapotban lévőkkel” - fogalmazott.
Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Szerbia már tizenhat éve nyújtott be kérelmet a csatlakozásra, és az Európai Bizottság az utóbbi négy évben rendre javasolja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását, ám a tagállamok eddig nem támogatták ezeket a lépéseket.
"Mi nem járulunk hozzá Ukrajnával a tárgyalások megkezdéséhez, ezért mindenfajta vádakkal becsmérelnek minket. Érdekes módon azok a tagországok nem szembesülnek ilyennel, amelyek éppen a Szerbiával való tárgyalásokat blokkolják. Ez a kettős mércének egy világos megnyilvánulása" - emelte ki.
