Titkos történet a múltból: drogfogyasztás árnyékában arattak győzelmet felettünk a világbajnoki döntőben.

Tíz sikertelen lombikkezelés után végre babát vár a magyar szépségkirálynő! 43 éves korában ismét lehetősége nyílik arra, hogy édesanya legyen.

Miért maradt alul az Aranycsapat az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében az NSZK-val szemben? A kérdésre a legendás Puskás Ferenc, a magyar válogatott ikonikus játékosa, egy frappáns választ adott: "Mert eggyel többet rúgtak a svábok" – így reagált, mikor Mohácsi József a harkányi gyógyfürdőben, egy fröccs mellett felvetette a témát a 90-es évek elején. Bár a válasza rövid és tömör, a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Puskásék veresége mögött számos tényező húzódott meg, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy azon a sorsfordító délutánon a magyar csapat nem tudta megvalósítani az álmukat.

- Egy sörözőt üzemeltettem ott, Harkányban, és mivel minőségi bajor sört és kolbászt árultam, a német vendégek hamar felfedezték a helyet, a kedvencükké vált - elevenítette fel a Blikknek Mohácsi az estét, amikor német öregurak egy csoportja jó néhány elfogyasztott korsó után megdöbbentő dolgokról kezdett beszélni neki.

Mint kiderült, a férfiak, akikkel találkoztam, valaha a II. világháborúban szolgáló katonák voltak, és a hírhedt SS-alezredes, Otto Skorzeny csapatához tartoztak. A nyelvük szinte önálló életre kelt, amikor értesültek arról, hogy Puskás Öcsi is Harkányban tartózkodik. Elárulták, hogy tudomásuk volt arról, hogy a német válogatott játékosainak a mérkőzések félidőjében Pervitint adtak be! Veterán katonaként jól ismerték ennek a szernek a hatását, hiszen a háború alatt ők is bőségesen kaptak belőle, hogy elkerüljék a fáradtságot - mesélte egy ma már nyugdíjas férfi, aki vendéglátóipari tanulmányait Németországban végezte, és tökéletesen beszélte a nyelvet, így pontosan értette, mit szeretnének a vendégei közölni vele.

Hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a sporttörténészeket és a rajongókat az a kérdés, hogy vajon teljesítményfokozó szerek segítették-e az Aranycsapatot a döntőben. Egy német kutatás szerint a csapat masszőrje több játékosnak is adott Pervitint, amit a futballisták C-vitaminként könyveltek el, bízva abban, hogy ezzel támogatják a regenerálódásukat...

A Páncélos Csoki, amely a Pervitin néven ismert metamfetaminra utal, egy erős kábítószer, amely jelentős hatással van az emberi szervezetre. Főbb hatása, hogy elnyomja a fáradtságérzetet, miközben fokozza az éberséget. A második világháború során a német katonák széles körben alkalmazták ezt az anyagot, hogy jobban bírják a harcok által rótt fizikai megpróbáltatásokat.

A nemzetközi futballszövetség (FIFA) csupán az 1966-os világbajnokságon vezette be a kötelező doppingellenőrzést, ami azt jelenti, hogy a berni döntő idején a német csapat jogi következmények nélkül folyamodhatott akár extrém erősségű drogokhoz is. A háborút követően, kilenc évvel később, a német laboratóriumokban még mindig hatalmas mennyiségű, több mint 35 millió adagot számláló készlet állhatott rendelkezésre.

A második félidőben olyan elszántsággal küzdöttek előre, mint valami legyőzhetetlen harci gépek – emlékezett vissza Puskás Mohácsra, ahol Harkányban a rémálomszerű világbajnoki döntő képei elevenedtek meg benne. Ott, abban a szorongató pillanatban, még ő is tehetetlennek érezte magát a csapattársaival együtt, szemben a németek domináló erejével. Az eredmény pedig mindenki számára ismeretes: a német csapat a mérkőzés végére fáradhatatlanul koncentrált, és megszerezték a harmadik gólt, ezzel 3:2-re megnyerve a meccset, s elnyerve a világbajnoki címet.

Érdekesség, hogy 1944-ben, amikor a németek megszállták Magyarországot, a budapesti Chinoin gyógyszergyárat is bevonták a háborús termelésbe, ezzel együtt a Pervitin gyártásába is. Tehát könnyen elképzelhető, hogy éppen idehaza készült szer okozta a labdarúgó-Aranycsapat vereségét az 1954-es világbajnoki döntőben.