Egyre több zivatar várható Magyarország területén, és most már azt is tudjuk, mi áll ennek a hátterében.

A magyar kutatók felfedezéseinek fényében hatékonyabban felkészülhetünk a szupercellák által okozott jelentős gazdasági károkra.

Az El Nino - Déli Oszcilláció erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, ami több zivatart okozhat Magyarországon - mutatták ki vizsgálatuk során a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint Magyarországon már a nyolcvanas évek óta kísérleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat.

"A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet" - magyarázta a közleményben Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk első szerzője.

A kutatók tanulmányukban a villámtevékenység eloszlásának alakulását elemezték az adott adatsor segítségével. Rávilágítottak arra, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időszakokban bekövetkező változásai miként árnyalják a globális villámtevékenység átrendeződéseit.

A kutatás során felfedezték, hogy a Schumann-frekvenciák rendkívül érzékenyen reagálnak a távoli földrészeken, például Dél-Amerikában kialakuló hatalmas zivatarláncok mozgására, amelyek több száz kilométer kiterjedésűek is lehetnek. A tanulmány szerint a földfelszín és a Földet körülvevő sűrű plazmaréteg, az ionoszféra, egy globális méretű üreget képez, amelyben a villámok által kibocsátott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon felerősödnek. Ezt a különleges jelenséget Schumann-rezonanciának nevezzük, az első leírója után.

"Immár egy évtizede mélyedek el ebben a szektorban, és még mindig elképeszt, hogy hazai méréseink révén akár több ezer kilométer távolságban lévő zivatarok villámtevékenységét is nyomon követhetjük" - emelte ki Bozóki Tamás, a cikk második szerzője a közleményben.

"Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról" - teszi hozzá a kutató.

"A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet" - emelte ki Sátori Gabriella. Bár már a kilencvenes évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük. "Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben" - tette hozzá a HUN-REN FI kutatója.

A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében jobban fel lehet készülni a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (például szupercellákra) - írták a közleményben. A vizsgálat eredményeiről az Atmospheres című folyóiratában számoltak be a kutatók.