Merülj el a múlt varázslatos világában: közeleg a XIX. Nyíregyházi Huszártalálkozó! Lóháton történelmi időutazás vár rád, ahol a huszárok dicsősége és a magyar hagyományok elevenednek meg. Ne hagyd ki ezt a különleges eseményt, ahol a történelem és a kala
A kerékpáros világkupa versenyzői után szombaton hagyományőrzők érkeznek lóháton Szabolcsba. Idén augusztus 16-17-én lesz a nyíregyházi huszártalálkozó. Podcastünkben az esemény főszervezőjével, dr. Bene Jánossal beszélgettünk.
A magyar huszár sokak szemében nem csupán díszes egyenruhában pompázó lovaskatona, hanem egyfajta művészi kifejezésmód is: egy vers, egy népdala, egy tánc, és egy romantikus képeslap egyben, amely a magyar néplélek esszenciáját hordozza. Hosszú évtizedek csendje után azonban határozott lépéseket kellett tenni a huszár becsületének helyreállítása érdekében. Nyíregyháza ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott: 1991-ben itt került megrendezésre az első országos huszártalálkozó, amely azóta hagyományként él tovább a szabolcsi megyeszékhelyen. Podcast műsorunkban dr. Bene János történészt, címzetes levéltárost és a Magyar Huszár Szövetség titkárát hívtuk meg, hogy a közelgő XIX. Nyíregyházi Huszártalálkozóról, annak történeti gyökereiről és a huszár szellemiség mélyebb jelentéséről beszélgessünk.
Az első huszártalálkozón még háborús veteránok is megjelentek, akik életük során számos emlékezetes pillanatot éltek át.
A rendszerváltás előtt a huszárok hősiessége nem volt téma, amelyről szabadon beszélhettünk volna. "Csak utolsó csatlósok, fasiszták és horthysta pribékek voltunk, így becsületes ember igazán nem akadt közöttünk" – emelte ki a történész. Megjegyezte, hogy az 1991-es Nyíregyházi Huszártalálkozón körülbelül négyszáz egykori II. világháborús huszár gyűlt össze, bemutatva ezzel a múlt emlékét és a hősies hagyományokat.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek 1995-ben merész álommal valósították meg egyedülálló elképzelésüket, amikor felavatták az ország, sőt a világ egyetlen, II. világháborús egyenruhába öltöztetett huszárt ábrázoló lovasszobrát. Ez a monumentális műalkotás azóta is Nyíregyháza egyik büszkesége és különlegessége. 2017-ben a Magyar Értéktárba is bekerült a magyar huszár, mint hungarikum, ezzel is hangsúlyozva annak jelentőségét. 2023-ban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Nyíregyházi Huszártalálkozón kifejtette, hogy a huszár több mint egyszerű lovaskatona; ő a nemzeti karakterünk szellemiségének megtestesítője, akinek megjelenése mindannyiunkat összeköt. "A huszár mi vagyunk" – fogalmazott, ezzel is hangsúlyozva a huszár hagyományainak fontosságát és szerepét a magyar identitásban.
Atyja, mestere, oktatója.
Bene állítása szerint a huszárok dicsősége mélyen gyökerezik az 1848-49-es forradalomban, amikor az ország védelme szinte kizárólag az ő vállukon nyugodott. Az első forradalmi hónapokban ők voltak azok, akik bátran támadtak, szükség esetén visszavonultak, és fedezéket nyújtottak a gyalogságnak, sőt, ha a helyzet úgy kívánta, a vértesekkel is összecsaptak. Ez a bátorság, a gyors helyzetfelismerés, a bajtársiasság és az önfeláldozás formálta meg a "huszárszellemet", ami nemcsak a monarchia időszakában, hanem az első és második világháborúban is tovább élt. A huszártiszt nem csupán egy parancsnok volt, hanem a katonái apja, papja és tanítómestere is.
