A kereskedelmi háború továbbra is hevessé válik: Trump már 104%-os vámtarifával riogat.

A világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi konfliktus újabb fordulatot vesz, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a kínai importtermékekre kivetett vámokat közel megduplázni tervezi. Peking erre reagálva a "végsőkig tartó harccal" fenyegetett meg, ami tovább fokozza a feszültségeket – számol be a BBC.

A feszültség egyre inkább érezhető, mivel Trump szerdától akár 104%-os vámot is bevezethet a kínai import termékekre. Kína azonban nem hajlandó visszakozni, és máris válaszintézkedéseket ígér. "Hiba lenne azt feltételezni, hogy Kína hátrál, és egyoldalúan eltörli a vámokat" – nyilatkozta Alfredo Montufar-Helu, a The Conference Board vezető tanácsadója. "Ez nem csupán Kína gyengeségét sugallná, hanem lehetőséget adna az Egyesült Államoknak, hogy további követeléseket támaszthasson. Jelenleg egy olyan holtponton állunk, amely valószínűleg hosszú távú gazdasági nehézségeket okoz majd."

A globális piacok zuhantak, miután Trump vámjai, amelyek szinte minden országot érintenek, múlt héten életbe léptek. Az ázsiai részvények, amelyek hétfőn évtizedek óta nem látott mértékben estek, kedden némileg korrigáltak. Közben Kína válaszul 34%-os ellenvámokat vezetett be, Trump pedig további 50%-os vámemeléssel fenyegetett, ha Peking nem enged. A bizonytalanság fokozódik, mivel szerdán újabb, akár 40%-ot meghaladó vámok léphetnek életbe. Ezek főként ázsiai gazdaságokat érintenének: a Kínára vonatkozó vámok 54%-ra emelkednének, míg Vietnam és Kambodzsa esetében 46%, illetve 49%-ra ugranának.

Kína az első körös Trump-vámokra bizonyos amerikai importtermékekre kivetett ellenvámokkal, ritka fémek exportjának korlátozásával és amerikai cégek, köztük a Google elleni trösztellenes vizsgálattal válaszolt. Most is bejelentett megtorló vámokat, de úgy tűnik, erősebb intézkedésekkel is készül a nehézségekre. Engedte gyengülni valutáját, a jüant, ami vonzóbbá teszi a kínai exportot. Emellett az állami kötődésű vállalatok részvényeket vásárolnak, ami a piac stabilizálását célzó lépésnek tűnik.

"Amit látunk, az egy fájdalomtűrési verseny. Már nem beszélünk semmilyen nyereségről", mondta Mary Lovely, a washingtoni Peterson Intézet USA-Kína kereskedelmi szakértője a BBC Newshour műsorában. Hozzátette, hogy a lassuló gazdasága ellenére Kína "nagyon is hajlandó lehet elviselni a fájdalmat, hogy elkerülje a kapitulációt azzal szemben, amit amerikai agressziónak tart".

A hosszan elhúzódó ingatlanpiaci válság és a növekvő munkanélküliség következtében a kínai lakosság vásárlóereje jelentősen csökkent. Az eladósodott helyi önkormányzatok is nehézségekkel küzdenek, hogy fenntartsák a beruházások szintjét, illetve bővítsék a szociális védőhálójukat. "A vámok tovább súlyosbítják ezt a helyzetet" – nyilatkozta Andrew Collier, a Harvard Kennedy School Mossavar-Rahmani Üzleti és Kormányzati Központjának vezető munkatársa. Amennyiben Kína exportja visszaesik, az komoly hatással lesz az ország egyik legfontosabb bevételi forrására.

De nem csupán Kína lesz érintett a folyamatokban. Az amerikai kereskedelmi képviselő hivatala szerint 2024-ben az Egyesült Államok 438 milliárd dollár (342 milliárd font) értékben importált termékeket Kínából, míg az amerikai export Kínába mindössze 143 milliárd dollárra rúgott. Ez a helyzet 295 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet eredményezett. Jelenleg nem világos, hogy az Egyesült Államok miként tudna ilyen rövid időn belül alternatív beszállítókat találni a kínai termékek helyettesítésére.

"Csak egy bizonyos ideig lehet vámokat kivetni. De mindkét ország más módokon is sújthatja egymást. Azt mondhatná valaki, hogy a helyzet nem lehet rosszabb, de valójában sok módon rosszabbodhat", figyelmeztet Deborah Elms, a szingapúri Hinrich Alapítvány kereskedelempolitikai vezetője.

A szakértők eltérő véleményen vannak a konfliktus kimenetelét illetően. Roland Rajah, a Lowy Intézet vezető közgazdásza kiemeli, hogy "nem egyértelmű, mi áll a vámok mögött, és rendkívül nehéz megjósolni, merre haladnak a dolgok". Kína rendelkezik egy "széles eszköztárral" a válaszlépésekhez, például tovább gyengítheti a valutáját, vagy korlátozhatja az amerikai vállalatok működését az országban.

Néhányan úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és Kína titkos tárgyalásokba bonyolódhatnak. Trump elnök azóta nem folytatott eszmecserét Hszi Jinping elnökkel, hogy visszatért a Fehér Házba, noha Peking többször is jelezte, hogy nyitott a diskurzusra. Más vélemények azonban pesszimistábbak. "Úgy gondolom, hogy az USA túlértékeli a helyzetét" – mondja Elms, aki kételkedik abban, hogy Trump meggyőződése, miszerint az amerikai piac annyira vonzó, hogy Kína vagy bármely más nemzet végül engedni fog, helytálló lenne. "Hogyan fog mindez alakulni? Erre senki sem tud válaszolni" – teszi hozzá. "Nagyon aggaszt a helyzet gyorsasága és az eszkaláció lehetősége. A jövő tele van kihívásokkal, és a kockázatok rendkívül magasak."