Trolibuszok: Újra a tömegközlekedés középpontjában!

A 20. század második felében a világ számos városában a felsővezetékes trolibusz-hálózatok fokozatos leépítése figyelhető meg, miközben a dízelüzemű járművek térnyerése egyre inkább elterjedt. Akkoriban a dízelbuszok üzemeltetése praktikusabb és gazdaságosabb választásnak tűnt, így a trolibuszok szerepe a közlekedésben háttérbe szorult. Azonban a legfrissebb trendek és közlekedési elgondolások alapján úgy tűnik, hogy a trolibuszok, amelyeket egykor elavultnak hittek, újra a közösségi közlekedés középpontjába kerülnek – állítja a Magyarbusz egy nemzetközi, a trolibuszokról készült tanulmányra hivatkozva.

A felsővezetékes járművek népszerűsége az UITP által végzett kutatás szerint több tényező együttes hatásának köszönhető. Hasonlóan a villamosított kötöttpályás rendszerekhez, a trolibuszok is zéró helyi károsanyag-kibocsátással működnek, ami különösen fontos a városi környezetben. Az utóbbi évek technológiai újításai, mint például az akkumulátoros önjáró képesség és az "in-motion charging" (IMC) megoldások, radikálisan növelték a trolibusz rendszerek rugalmasságát és telepíthetőségi lehetőségeit, így a modern városok közlekedési igényeihez sokkal jobban alkalmazkodnak.

A legnagyobb flották továbbra is a posztszovjet térség országaiban találhatóak, azonban Európa is újra felfedezte a felsővezetékes buszok előnyeit. 2024-ben például lenyűgöző rekordot döntött, hiszen 372 új trolibusz gördült be az európai piacra.

A megújulás élvonalában olyan figyelemre méltó városok tűnnek fel, mint Prága, Zürich, Gdynia, Róma, Milánó, Genova, Nancy, Esslingen, La Chaux-de-Fonds, valamint Budapest, mindegyik egyedi karakterével és innovatív kezdeményezéseivel hozzájárul a városi fejlődéshez.

A körülbelül 28 ezer kilométer hosszú világméretű hálózaton jelenleg 257 városban üzemel trolibusz rendszer.

A globális trolibuszflotta jelenlegi összetétele és a legfrissebb üzemeltetési tendenciák egyértelműen mutatják a szektor fejlődését és átalakulását. A világ legnagyobb és legszínesebb trolibusz-parkkal Peking büszkélkedhet, ahol 1044 trolibusz fut 31 különböző vonalon, összesen 465 kilométernyi kiterjedt hálózaton. Ez a város innovatív közlekedési megoldásai révén példaértékű szerepet játszik a trolibuszok modernizálásában és fenntartható közlekedési rendszerek kialakításában.

Az országok közül Oroszország továbbra is a legnagyobb üzemeltető pozícióját tölti be. 75 városában összesen 5549 aktív jármű üzemel, és a legnagyobb trolibusz-flotta éppen Szentpéterváron található, ahol 759 trolibusz szolgálja ki az utasokat.

Az oroszokat követi Ukrajna, 35 városban 2479 járművel.

A tavalyi évben forgalomba állított új típusok zöme, egészen pontosan 97 százaléka már akkumulátorral működő jármű volt, ami egyértelműen tükrözi az IMC-technológia rohamos előretörését.

A modernizáció előrehaladtával egyre több város ismeri fel a trolibusz szerepét, nem csupán mint hagyományos közlekedési eszközt, hanem mint a villamosításra épülő BRT-megoldások egyik kulcselemét. Mexikóváros remek példa erre, ahol 442 trolibusz közlekedik egy 261,6 kilométeres hálózaton. Ez a város a világ egyik első olyan helyszíne, amely kifejezetten trolibusz-alapú eBRT-vonalat alakított ki. A 10-es vonal, azaz a trolebús elevado - egy külön szinten haladó, gyors közlekedésre optimalizált trolibuszfolyosó - sikerét követően 2025-ben újabb eBRT-vonalat indítanak, a 11-es vonalat. Az új, 18 kilométeres viszonylaton csuklós trolibuszok fognak közlekedni, jelentősen lerövidítve az utazási időt és maximálisan kihasználva a trolibusz-technológia előnyeit.

Az európai hálózatokban zajló fejlesztések mellett a járműbeszerzési célok is egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek. Egy friss felmérés alapján...

Szakértők véleménye szerint a tendencia egyértelműen azt jelzi, hogy a felsővezetékes közlekedés nem tűnik el, hanem új szerepkörbe lép az európai zéró emissziós közlekedéspolitikák keretein belül. Az UITP elemzése különböző városok példáján keresztül világít rá arra, hogy a modern trolibuszhálózatok milyen sokféle műszaki és szervezeti modell mentén működnek világszerte.

Az UITP megállapítása szerint a trolibusz mint közlekedési eszköz az elmúlt években egyértelműen újrafogalmazta a szerepét a városi mobilitási rendszerekben. A korábban sok helyen háttérbe szorult technológia mára számos városban ismét aktív részévé vált a fenntartható közlekedéspolitikának - elsősorban a vezeték alatti akkumulátortöltést (IMC) alkalmazó rendszerek elterjedésének, valamint a zéró emissziós célkitűzések erősödésének köszönhetően.

A kutatás során számos fontos információra derült fény: Budapest trolibuszhálózata a legkiterjedtebb Magyarországon, összesen 111,8 kilométer hosszú, és kétirányú szakaszokból épül fel. A rendszer 11 végállomást foglal magában. A flottája 141 trolibuszból áll, amelyek közül a csúcsidőszakokban 110 jármű áll készen a közlekedésre.

A kereskedelmi tevékenység átlagos sebessége 14,6 kilométer óránként, azonban a csúcsidőszakokban ez az érték 16,4 kilométerre emelkedik óránként. Az üzemeltetést összesen 385 munkatárs végzi, köztük 290 járművezető, akiknek egy 127 napos alapképzésen kell részt venniük. Ez a képzés az egyik leghosszabb és legátfogóbb, amely a vizsgált rendszerek között elérhető.