Vírusfertőzés által kiváltott zoonózisok - WEBBeteg A vírusfertőzés okozta zoonózisok olyan megbetegedések, amelyeket vírusok idéznek elő, és amelyek állatokból emberekre terjedhetnek. Ezek a fertőző betegségek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek
A zoonózisok olyan betegségek és fertőzések, amelyek az állatok és az emberek között terjedhetnek. Ezek a kórokozók, amelyek közül cikkünkben különösen a vírusokkal foglalkozunk, komoly kihívások elé állítják az egészségügyi rendszereket világszerte. Az állatok és emberek közötti átmenetek számos egészségügyi problémát generálhatnak, így fontos megérteni, hogyan terjednek ezek a kórokozók, és milyen megelőzési módszerek léteznek.
A vírusok alapvetően örökítőanyagból állnak, amely lehet DNS vagy RNS, és ezt egy fehérjeburok veszi körül. Néhány vírus lipidburokkal is rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy a vírusok nem rendelkeznek önálló anyagcserével, és sokáig vita tárgya volt, hogy élőlénynek számítanak-e. Amikor egy vírus bejut egy élő sejtbe, a gazdasejt erőforrásait használja fel az örökítőanyaga másolására és szaporodására, ami a megfertőzött sejt pusztulásához vezet. A vírusok számára elengedhetetlen, hogy először a gazdasejt felszínén található receptorokhoz kapcsolódjanak. Ezek a sejtfelszíni receptorok fajspecifikusak, ami azt jelenti, hogy minden élőlény sajátos receptorokkal rendelkezik. A legtöbb vírusfaj csak egy bizonyos receptor típushoz tud kapcsolódni, emiatt rendkívül ritka, hogy egy vírus több különböző fajt is megfertőzzön. Ennek ellenére léteznek olyan vírusok, amelyek zoonózisokat okoznak, például az influenza és a veszettség, melyek a legismertebb példák a vírusok állatokból emberekre való átadására.
Az influenzavírusok az Orthomyxoviridae családba tartoznak. A fehérjeburoknak a fertőzőképesség szempontjából legfontosabb alkotórésze a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Hemagglutininből jelenlegi ismereteink szerint 16 különböző típus fordul elő, neuraminidázból pedig 9. Ebből adódóan a fehérjeburok különféle összetételű lehet, a vírustörzsek elnevezése is ez alapján történik. Például az influenza A vírus H5N1 névvel jelölt altípusának egyik törzse okozza azt a madárinfluenza típust, ami emberre is veszélyes. A neuraminidáz és hemagglutinin fehérjék a különböző fajok torok- és nyelőcső-nyálkahártyájában lévő fajspecifikus receptorokhoz kötődnek. Ezért a különböző influenzavírus altípusok fehérjeburkuk összetételétől függően többé-kevésbé gazdaspecifikusak. Az influenzavírusok fehérjeburkuk összetételét gyorsan képesek megváltoztatni, ezért minden évben új specifikus vakcinát kell kifejleszteni az aktuális vírustörzsek ellen.
A fertőzés állatról emberre való terjedésének kockázata meglehetősen alacsony, és általában csak közvetlen érintkezés során következik be. Például Ázsiában az emberek akkor fertőződtek meg madárinfluenzával, amikor fertőzött tyúkokat tartottak a lakásukban. Az emberről emberre való átterjedés azonban csak akkor válik lehetővé, ha a madárinfluenza vírusai mutáción mennek keresztül. Ezek a mutációk - amelyek a hemagglutinin-neuraminidáz összetételének megváltozását eredményezik - az influenza A vírusok esetében rekombinációval jönnek létre. Ez annyit jelent, hogy két vírusgenom keveredése révén új génkombinációk alakulnak ki. Ez a folyamat akkor következhet be, ha két különböző genomú vírus egyazon sejtet fertőz meg, ami csak akkor lehetséges, ha egy élőlény sejtfelszínén mind a madár-, mind az emberi influenzavírus számára fogékony receptorok találhatók. Ilyen élőlény például a sertés.
Az influenza A vírusok főként az emberekre jelentenek veszélyt, de emellett képesek más emlősállatokat, például rágcsálókat és madarakat is megfertőzni. Ezzel szemben az influenza C vírusok kizárólag az emberi és sertéspopulációkat célozzák meg, így szűkebb körben terjednek.
A veszettséget a Rhabdoviridae családba tartozó rabies vírus okozza. A vírus a fertőzött állat, fertőzött ember nyálmirigyeiben szaporodik, elsősorban harapással terjed. A fertőzött élőlény nyálmirigyeiből a vírusok az idegek mentén jutnak el az agyba, ahol megtámadják az agysejteket és ezzel agyvelő- és agyhártyagyulladást okoznak. A veszettség tünetei közé tartozik állatoknál és embereknél egyaránt az agresszív viselkedés, a habzó nyál, a fényérzékenység és a nyelési képtelenség (hydrophobia: már a víz látványa is a nyelőcső, a gége, a rekeszizom és a légzőizmok görcsét váltja ki). Szarvasmarhák és más kérődzők esetében az úgynevezett csendes veszettség fordul elő, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok nem mutatnak jellegzetes tüneteket, ezért rejtett veszélyt jelentenek az állatorvosokra és a gazdálkodókra.
A veszettség gyakori Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. Európában a veszettség a legsúlyosabb mértékben a rókákat sújtja.
Ne felejtsd el, hogy kutyád és macskád egészsége érdekében fontos a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadása! Kutyák esetében az első oltást követően fél év elteltével esedékes a második, ezt követően pedig minden évben meg kell ismételni. Macskák számára viszont évente szükséges a veszettség elleni vakcina. Vigyázz a kis kedvenceidre, és tartsd be a javasolt oltási ütemtervet!
A veszettség elleni védőoltás nemcsak az állatok számára áll rendelkezésre, hanem az embereknek is. Ezt a vakcinát elsősorban azok számára ajánlják, akik a veszélyeztetett csoportokba tartoznak, például állatorvosok vagy olyan személyek, akik veszélyes területekre, ahol a veszettség elterjedt, utaznak. Ezen kívül, ha valakit vadállat vagy ismeretlen oltási státuszú állat harap meg, és az állat megfigyelése során kiderül, hogy veszett, akkor sürgősségi jelleggel adják be a vakcinát. Ez a megelőző lépés kulcsfontosságú lehet az egészség megőrzése érdekében.
A teljesség igénye nélkül a legismertebb kórok:
Az Ebola-vírus által okozott fertőzés komoly veszélyt jelent mind az emberek, mind az állatok számára. A denevérekhez közeli afrikai repülőkutyák a vírus természetes tárolói, és érdekes módon, ők maguk nem mutatnak klinikai tüneteket. Az emberi fertőzés leggyakrabban fertőzött, beteg vagy elhullott állatokkal való közvetlen érintkezés útján, vagy szennyezett tárgyakkal való kapcsolat révén történik. Ezen kívül a betegség emberről emberre terjedhet közvetlen érintkezés során, például a vér, illetve más testnedvek (mint például vizelet, izzadság, széklet vagy hányadék) révén. A vírus terjedése miatt rendkívül fontos az óvintézkedések betartása és a fertőzés megelőzése.
Kullancsenkefalitisz (FSME) egy olyan vírusos betegség, amelyet a Flavivirusok egyik altípusa idéz elő, és főként kullancsok terjesztenek. A kullancsok a vírust fertőzött állatok, például kisemlősök (mint az egerek), őzek vagy madarak véréből nyerik el, majd ezt követően, amikor újabb gazdaállatot vagy embert szívnak le, átadják a vírust. Jelenlegi ismereteink szerint a betegség nem terjed emberről emberre. Az emberi fertőződés két fő módon történhet: a fertőzött kullancs csípésével vagy nagyon ritkán, fertőzött juh- vagy kecskenyáj tejének fogyasztásával. Jó hír, hogy a kullancsenkefalitisz ellen létezik védőoltás, amely hatékonyan segíthet a betegség megelőzésében!
A Közel-Kelet légzőszervi szindrómája (MERS) egy vírusos megbetegedés, amelyet egy specifikus Coronavirus törzs idéz elő. A betegség főként cseppfertőzés útján terjed, ami azt jelenti, hogy a fertőzött egyének tüsszentésével és köhögésével terjesztik a vírust. A tudományos közösség által feltételezett források között szerepelnek a denevérek és az egypúpú tevék, amelyek valószínűleg közvetítő szerepet játszanak a vírus emberi hostokhoz való eljuttatásában. A vírus állatokból emberekre való átadásának pontos folyamata még mindig rejtély, de a szakértők úgy vélik, hogy a fertőzött dromedárokkal való közvetlen érintkezés, valamint a nyers tevetej fogyasztása hozzájárulhat a fertőzés terjedéséhez. A szindróma megértéséhez és a megelőzéshez elengedhetetlen a kutatás folytatása, hogy tisztább képet nyerjünk a vírus terjedésének dinamikájáról.
A Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma (SARS) egy vírusos megbetegedés, amelyet egy specifikus koronavírus vált ki. A betegség emberről emberre terjed, főként cseppfertőzés útján, azaz köhögés és tüsszentés révén. Érdekes módon a vírus forrása elsősorban denevérekben és az álcás pálmasodrónában található. A SARS-vírus kitörése Ázsiából indult, és a fertőzés nemcsak közvetlen érintkezéssel, hanem szennyezett tárgyak érintésével is terjedhet.
A COVID-19, amelyet a SARS-CoV-2 koronavírus okoz, elsősorban a légzőrendszert támadja meg, és a tünetek széles spektrumot ölelhetnek fel a vírus különböző alvariánsaitól függően. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a torokfájás, a köhögés, az orrfolyás, a nehézlégzés, a fejfájás, valamint az íz- és szaglászavarok. A fertőzés legfőképpen cseppfertőzéssel terjed, de a vírus különböző felületeken is képes napokig életben maradni. Ezért a tárgyak megérintése révén is elkaphatjuk a vírust, különösen, ha nem figyelünk a higiéniás előírásokra. A járvány 2019 végén robbant ki, és a vuhani élőállat-piacról indult el. A vírus eredetileg denevérekben vagy tobzoskákban élt, de az állatok kegyetlen összegyűjtése és a velük való közvetlen érintkezés lehetővé tette, hogy a vírus mutálódjon és embereket is megfertőzzön. Az ilyen körülmények között a természet és az emberi tevékenység találkozása súlyos következményekkel járt, így a világjárvány elkerülhetetlenné vált.
Nyugat-nílusi láz: egy olyan betegség, amely Afrikából indult, de a '90-es években világszerte elterjedt. Ezt a betegséget egy Flavivirus-faj okozza, amely elsősorban madarakra vadászik, de emberek, lovak, kutyák és más állatok is a céltábla részét képezik. A vírus a fertőzött szúnyogok csípésén keresztül jut be az élőlények szervezetébe, de más módokon is terjedhet, például véradással, szervátültetéssel vagy akár anyatejjel is. Fontos, hogy védjük meg magunkat és háziállatainkat a szúnyogcsípésektől, és tegyünk meg mindent az egészségünk megőrzése érdekében!
A tehénhimlő egy olyan betegség, amely minden emlősállatra, sőt az emberre is komoly veszélyt jelenthet. Ez a fertőzés bőrön keresztül terjed, és a poxvírusok családjába sorolható.
