Zelenszkij befolyásolja Trump üzleti érdekeit.
Az ukrán elnök reagált Trump kijelentésére, hangsúlyozva, hogy "Trump elnök, akit nagyra értékelünk, sajnos egy dezinformációs buborékban él". Trump ezzel szemben azt állítja, hogy Zelenszkij népszerűségi mutatója mindössze 4%-ra csökkent. Azonban a február elején végzett közvélemény-kutatások alapján az ukrán lakosság 57%-a továbbra is támogatja őt. Ami Ukrajna háborús költségeit illeti, Kijev eddig 320 milliárd dollárt fordított a konfliktusra, ebből 200 milliárd dollár nemzetközi katonai segélyből származik. Az Egyesült Államok is jelentős mértékben hozzájárult, összesen 60 milliárd dollárral segítette a fegyverkezést, amit később további 31,5 milliárd dollárral egészítettek ki.
Függetlenül attól, hogy hol rejlik a valóság, a két vezető közötti viszony súlyosan megromlott. A helyzet drámai fordulatot vett, amikor az ukrán elnök elutasította egy olyan memorandum aláírását, amely Ukrajna teljes természeti erőforrásait és belső infrastruktúráját amerikai irányítás alá helyezte volna.
De nem csupán ez az, ami Trump figyelmét felkeltette. Zelenszkij határozottan kiáll amellett, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen megállapodást az Egyesült Államok és Oroszország között, ha ő maga nem vesz részt aktívan a tárgyalásokon. Ezzel az ukrán elnök nyilvánvalóan keresztbe húzza Trump ambiciózus üzleti terveit, ami nem maradhat következmények nélkül.
Az események láncolata az orosz és amerikai küldöttek rijádi találkozójával vette kezdetét. De miért pont Szaúd-Arábia, és miért nem olyan ország, mint Magyarország, amely szoros kapcsolatokat ápol mind Moszkvával, mind Washingtonnal? A válasz meglepően egyszerű: Ukrajna nem képezi sem Oroszország, sem az Egyesült Államok érdekeinek középpontját. Ennek a jelenségnek három alapvető oka van.
Az olaj jelenti az elsődleges tényezőt. Amennyiben a világ három legnagyobb olajtermelője egyetértene a közös stratégiáról, az OPEC-országok befolyása az árak kialakításában jelentősen csökkenne.
Másodszor: a munkafolyamatokat szeretnék felfrissíteni több, közös érdekeket szolgáló témában. Az amerikai vállalatok összesen 324 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az orosz piacról való kivonulásukkal. Számos közös projektjük volt az ásványkincsek kitermelésének területén. Ha a felek sikerülne megállapodásra jutniuk, az üzleti tevékenységek újraindulhatnának.
A harmadik tényező a Közel-Kelet, ahol a hatalomért és a befolyásért zajló harcok feszültséget generálnak. Trump célja, hogy háttérbe szorítsa Törökországot, valamint az agresszív Irán szerepét csökkentse. Ezt egy szaúdiakkal kötött megállapodás révén kívánja elérni, amely jelentős befolyást biztosítana számára a régióban. Éppen ezért Zelenszkij látogatása Erdogannál különösen figyelemre méltó, hiszen éppen akkor zajlottak az USA és Oroszország közötti tárgyalások Rijádban.
E sakkjátszmáért a legnagyobb árat az ukrán elnök fogja fizetni. Az amerikai kormányzat teljesen elfogadta azt az orosz követelést, hogy Ukrajnában választás legyen. Zelenszkij mandátuma tavaly lejárt, de Kijev azt mondta, csak a harcok befejezése és a hadiállapot feloldása után tarthat választást, hiszen ukránok milliói menekültek el, ráadásul az egész biztonsági kockázattal is járna.
Az ukrán elnök határozottan elkötelezett a harc mellett, és ez különösen frusztrálja Trumpot, aki azonnali üzleti lehetőségeket keres. Ukrajna valószínűleg kénytelen lesz lemondani az amerikai támogatásról, és csak Európára támaszkodhat a jövőben. Figyelembe véve Európa politikai fragmentáltságát, ez aggasztó fejlemény Szlovákia keleti szomszédja számára.
