Az elnök, akit Donald Trump diktátornak titulált, végül váratlanul a karjaiba zárta.

50 százalékos büntetővámot, és szankciókat vezetett be országa ellen, diktátornak nevezte, majd napokkal később mégis megölelte a brazil elnököt Donald Trump az ENSZ Közgyűlésben. Sőt ezután a beszédében bejelentette: ezen a héten találkozik Lula Da Silvával. Mi okozta az amerikai elnök újabb éles hangnemváltását egy külföldi vezetővel kapcsolatban?

Luiz Inácio Lula da Silva (egyszerűbben Lula) Brazília baloldali elnöke, aki 2023-ban Donald Trump szövetségesét, a jobboldali Jair Bolsonarót váltotta a dél-amerikai ország élén. A politikus 2003 és 2011 között kétszer már betöltötte az államfői tisztséget. Újbóli megválasztását a brazil baloldal a demokrácia visszatéréseként ünnepelte, miután Jair Bolsonaro jobboldali populista kormánya véleményük szerint a demokratikus intézmények leépítésére törekedett, sőt a vesztes 2022-es választás után a volt elnök és köre puccsot kísérelt meg, annak érdekében, hogy hatalmon maradjon.

Mi okozta a feszültséget a két vezető között?

Donald Trump és Lula da Silva között feszültség alakult ki, amelynek hátterében Jair Bolsonaro ellen indított büntetőeljárás áll. Bolsonaro hatalomátadását követően az újonnan kinevezett brazil legfőbb ügyész úgy ítélte meg, hogy megalapozott a gyanú, miszerint a 2022-es választás elvesztése után Bolsonaro puccsot kísérelt meg, különösen miután hívei 2023. január 8-án megtámadták több kormányzati épületet, köztük a Legfelsőbb Bíróságot is. Trump ezt az eljárást párhuzamba állította a 2021. január 6-i Capitolium ostromával kapcsolatos büntetőperével, és "boszorkányüldözésnek" nevezte a folyamatot.

Donald Trump számos lépést tett elnöksége alatt, amelyek jelentős hatással voltak az Egyesült Államokra és a nemzetközi politikára. Politikai pályafutását az amerikai gazdaság fellendítésével, a kereskedelmi megállapodások újratárgyalásával és a bevándorlás szigorításával kezdte. Emellett a külpolitikában is markáns irányvonalat képviselt, például a NATO-val és Kínával való kapcsolatok átalakításával. Trump elnöksége alatt a bírói kinevezések terén is aktív volt, számos konzervatív bíró kinevezésével formálta meg a jövőbeli jogi tájat. A közéleti diskurzusban is megosztó figura volt, amely sok vitát és szenvedélyes reakciót generált a társadalomban.

Eduardo Bolsonaro, Jair Bolsonaro fia, közvetlen kapcsolatba lépett az amerikai elnökkel, hogy apja érdekében lépéseket tegyen. Ennek következtében Trump súlyos, 50%-os büntetővámokat rendelt el Brazília ellen, azzal a feltétellel, hogy ejtsék az idősebb Bolsonaro ellen felhozott vádakat. Eközben az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára került Alexandre de Moraes, Brazília egyik legmagasabb rangú bírája, aki kulcsszerepet játszott az ex-államfő ügyének nyomozásában és későbbi elítélésében.

A pénzügyminisztérium a Moraes család elleni szankciót azzal magyarázta, hogy a brazil Legfelsőbb Bíróság cenzúrázni kezdte az amerikai közösségi média platformokat. Ennek következtében eltüntették azokat a posztokat, amelyek a brazil demokratikus intézmények megdöntésére buzdítottak, és amelyek főleg a korábbi jobboldali elnök támogatóinak körében terjedtek.

Bár Trump közvetlenül nem támadta meg Lulát, az adminisztráció más tagjai "kommunistának" és hasonló jelzőkkel illették a baloldali elnököt. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt, burkoltan katonai beavatkozást is kilátásba helyezett Brazíliának, ezzel feszültséget szítva a két ország között.

Mit tett Lula?

Lula határozott és erőteljes retorikával reagált, nem mellesleg nacionalista kampányt indított, amelyben kiemelte Brazília szuverenitását. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga beleszólni a brazil igazságszolgáltatás működésébe. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy Donald Trumpot amerikai elnökként választották meg, nem pedig a világ minden táján uralkodóként. Az elnök emellett sérelmezte, hogy Trump a büntetővámok bevezetését a Truth Social nevű közösségi platformon jelentette be, nem pedig egy államfőhöz és partnerhez illő módon, ami szerinte "szégyenletes" tett volt.

Brazília kormánya kiemelte, hogy elsődlegesen a párbeszédre helyezné a hangsúlyt az Egyesült Államokkal, ugyanakkor jelezte, hogy ha a tárgyalások nem hoznak gyümölcsöt, akkor kész lehet alternatív intézkedésekre is.

A vámok olyan pénzügyi terhek, amelyeket a kormányok alkalmaznak a külföldről importált árukra. Céljuk nemcsak a bevételszerzés, hanem a hazai ipar védelme is. Amikor egy terméket külföldről hozunk be, a vámok hozzáadódnak az árhoz, így drágábbá téve az importált termékeket a helyi piacon. Ezzel ösztönzik a fogyasztókat, hogy hazai termékeket vásároljanak, mivel azok versenyképesebbek lehetnek az árak szempontjából. A vámok mértéke változó lehet, és sok tényezőtől függ, például az adott ország politikájától, a termék típusától és a kereskedelmi megállapodásoktól.

A vámok jelentős kihívások elé állítják a brazil vállalkozásokat, amikor amerikai piacra próbálnak exportálni. Ez a helyzet nemcsak a brazil cégekre hat ki, hanem az amerikai fogyasztókra is kedvezőtlenül befolyásolja a termékek árát. Az amerikaiak drágábban férnek hozzá a Brazíliából származó árukhoz, például élelmiszerekhez, mint a kávé és a tea, valamint nyersanyagokhoz. Az importvámok különösen nehézségeket okoznak azoknak az amerikai vállalatoknak, akik brazil forrásból szerzik be termékeiket, vagy akiknek az ellátási láncába brazil cégek is beépülnek.

Brazília az Egyesült Államok 15. legnagyobb kereskedelmi partnere, ami figyelemre méltó gazdasági kapcsolatokat tükröz. Évente körülbelül 92 milliárd dollár értékben zajlanak üzleti tranzakciók a két ország között. Tavaly Washington 7,4 milliárd dolláros profitot könyvelhetett el a dél-amerikai régióval folytatott kereskedelemből, még akkor is, amikor Donald Trump azt állította, hogy a kereskedelmi kapcsolatok inkább hátrányosak, és hogy Brazília gazdaságilag „lehúzza” az Egyesült Államokat.

Vajon Trump meggondolta magát?

Az amerikai elnök nyomásgyakorló lépései nem bizonyultak hatékonynak. Szeptember 11-én Jair Bolsonarót 27 év börtönbüntetésre ítélték, mivel a bíróság megállapította, hogy a választások elvesztése után államcsínyt kísérelt meg a hatalom megtartása érdekében. Trump erre reagálva azonnal újabb szankciókat helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy "az amerikai kormány határozott intézkedéseket fog hozni a Brazíliában fejlődő diktatúra ellen."

Szeptember 23-án, az ENSZ-ben elmondott beszédében a Fehér Ház lakója viszont már egy teljesen más hangnemet ütött meg Brazíliával és Lulával szemben. A világ nyilvánossága előtt az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az előbb mindössze 39 másodpercre találkozott a brazil elnökkel, de Lula nagyon kedves fickónak tűnt, "én kedveltem, ő kedvelt" - mondta, és azt is hozzátette, hogy megölelték egymást, és megbeszéltek, hogy a jövő héten (vagyis ezen a héten) találkoznak.

Miért békültek ki?

A Reuters értesülései szerint Donald Trump elnök a két nyilatkozata között találkozott egy jelentős brazil üzletemberrel, a JBS élelmiszeripari óriásvállalat egyik társtulajdonosával. A férfi, Joesley Batista, meggyőzte Trumpot arról, hogy érdemes lenne barátságosabb viszonyt ápolnia Lulával. Batista a beszélgetés során felhívta az elnök figyelmét arra is, hogy a brazil termékekre kivetett vámok következtében a marhahús ára az amerikai fogyasztók számára megfizethetetlenné vált. Az újság arról is beszámol, hogy a JBS leányvállalata, a Pilgrim's Pride, 5 millió dollárral támogatta Trump beiktatási bizottságát, és hogy a cég sikeréhez jelentős mértékben hozzájárultak a korábbi Lula-kormányok által biztosított állami támogatások.

Batista nem az első brazil üzletember, aki Lulával és Trumppal is szoros kapcsolatot ápol, és az 50 százalékos vámok bevezetése óta már régóta keresi az amerikai kormány támogatását. Az Embraer, a brazil repülőgépgyártó cég vezérigazgatója, Francisco Gomes Neto a hónap elején komoly tárgyalásokba kezdett a kormány képviselőivel. E munkájának eredményeként jelentős sikert ért el: a Fehér Ház a repülőgép-alkatrészekre vonatkozó vámokat a korábbi 50 százalékról 10 százalékra csökkentette, ezzel kedvezőbb helyzetbe hozva a brazil termelőket.

Lula és Trump között számos téma lehet, amelyről megállapodhatnak. Például a kereskedelmi kapcsolatok javítása, a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni közös fellépés, vagy akár a globális biztonság kérdései. Emellett a két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés erősítése is szóba jöhet. A politikai nézeteltérések ellenére egy közös platform kialakítása segíthet a stabilabb kapcsolat kialakításában. Mindezek mellett fontos, hogy figyelembe vegyék a saját országuk érdekeit és prioritásait is.

Az Americas Quarterly, amely a dél-amerikai politikai események szakértője, azt állítja, hogy Trump felismerte, hogy Brazília nem fog engedni a nyomásnak. Ennek következményeként lehetőséget ad Bolsonarónak, hogy jövőre részt vehessen az elnökválasztáson.

Ezért az adminisztráció úgy véli, hogy célravezetőbb lenne, ha együttműködne Lulával. A lap hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek, valamint a vámok eltörlésének biztosan meglesz az ára. Trump figyelme már a brazil ritkaföldfémekre irányult, és valószínű, hogy a közelgő találkozójuk során felajánlja: az amerikai vállalatok készséggel részt vennének a kitermelésben, amennyiben a szankciókat teljes mértékben feloldják. E tekintetben Brazíliának nincs megfelelő technológiája, ami még inkább indokolttá teszi az amerikai segítségnyújtást.

Az amerikai elnök számára nem ez volt az első alkalom, hogy drámai hangnemváltást mutatott be egy külföldi vezetővel kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt február végén a Fehér Házban nyilvánosan kritizálta, de azóta a két politikai figura közötti kapcsolat egyre inkább barátságos irányba mozdult el. Ez a változás éppen akkor következett be, amikor Zelenszkij ritkaföldfémekkel kapcsolatos ígéreteket tett az elnöknek.