Brüsszeli "békekölcsön": Az EU polgárainak 10 billió eurós pénzügyi tartalékát célozzák meg.
Az Európai Bizottság célja, hogy támogassa a polgárokat abban, hogy bölcs pénzügyi döntéseket hozzanak, ezzel elősegítve jólétüket és függetlenségüket. Azonban felmerül a kérdés: miért akarják megcsapolni az uniós háztartások hatalmas, ezermilliárd eurós megtakarításait?
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a tagállamok háztartási megtakarításainak körülbelül 70%-a – összesen mintegy 10 billió euró – "biztonságos és könnyen hozzáférhető" formában van, de jellemzően alacsony hozamú megtakarítási számlákon helyezik el a tulajdonosok.
Az Európai Unió egy különleges "rejtett kincséhez" kíván hozzáférni, amelyet a folyamatosan növekvő hatalommal bíró Európai Bizottság irányít. Az Ursula von der Leyen vezette, demokratikusan meg nem választott testület, ahogy azt a Le Figaro is említi, egyre inkább dominálja az uniós politikai tájat.
Intézkedéseket dolgoznak ki az uniós polgárok által "szunnyadó megtakarításoknak" nevezett források kiaknázására.
Az Európai Bizottság becslése szerint a tagállamok háztartásainak megtakarítási alapjainak körülbelül 70%-a, azaz körülbelül 10 billió euró, "biztonságos és könnyen hozzáférhető" megtakarítási számlákon van elhelyezve. Ezek a számlák általában alacsony hozamúak, ami azt jelenti, hogy az EU polgárai a pénzüket viszonylag alacsony kamatok mellett tartják lekötve.
"A Wall Streetet táplálják"
Brüsszel szerint ezeket a megtakarításokat "más módon is fel lehetne használni", többek között - úgymond - "a gazdaság finanszírozására és a kontinens növekedéséhez való hozzájárulásra". A Le Figaro kiemelte az Európai Bizottság e heti bejelentését, amelyben úgy fogalmaztak, hogy segíteni akarnak "a polgároknak bölcs pénzügyi döntéseket hozni jólétük, pénzügyi biztonságuk és függetlenségük javítása érdekében".
Valójában számos európai állampolgár a bankszámlákra vagy euróalapokra fekteti a megtakarításait, amelyek kamatai alig képesek lépést tartani az inflációval. Ennek következményeként „ez a vagyon évről évre csökken, miközben a tőkepiaci befektetések hiánya gátolja az unió gazdasági növekedését” – fogalmaz Joe Heavey, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nemzetközi és intézményi ügyekért felelős vezetője, ideologizálva a tervezett intézkedéseket.
Évente hozzávetőlegesen 300 milliárd eurónyi európai megtakarítás áramlik amerikai vállalatokhoz – hívta fel a figyelmet a Banque de France elnöke. E tendencia fokozódik a globális indexek uralkodó szerepe miatt, amelyek jelentősen a Wall Street előnyére billentik a mérleget. "A legtöbb pénzügyi tanácsadó azt javasolja ügyfeleinek, hogy fektessenek be globális indexalapokba (ETF-ekbe). Azonban ezek az indexek nem kiegyensúlyozottak: az értékpapírok körülbelül 80 százaléka amerikai, 10 százaléka ázsiai, míg csupán 10 százalékuk európai" – részletezi Christian Noyer, a Le Figarónak adott interjújában, aki az európai tőkepiac fejlődéséről készült jelentés szerzője és a Banque de France korábbi elnöke.
Ismerős arcok
Az Európai Bizottság szeptember 30-án bemutatta innovatív javaslatát, amely a megtakarítási és befektetési számlák (SIA) létrehozására irányul. Ez a számlamodell kifejezetten arra lett kifejlesztve, hogy kiegészítse a hagyományos folyószámlákat, és lehetőséget biztosítson az egyének számára, hogy európai pénzügyi eszközökbe fektessenek be. A tervezet szerint a számla havi legalább 10 eurós befizetés mellett kínálna lehetőséget részvények, kötvények vagy befektetési alapok megvásárlására, miközben az egyes tagállamok által megállapított adókedvezmények is támogatnák a befektetőket.
Maria Luís Albuquerque, az európai biztos, úgy véli, hogy "a magánszemélyek fokozott tőkepiaci részvétele" akár "további 1,2 billió eurónyi befektetést is generálhat" a következő évtizedben. Ez a fejlemény kulcsfontosságú szerepet játszhat az európai ipar versenyképességének megőrzésében, különösen az amerikai és ázsiai versenytársakkal szemben, amelyek jelentős hazai tőkeállománnyal bírnak – áll a jelentésben.
A projekt mögött természetesen a szerény mosolyú Von der Leyen, a "megbízható üzletasszonyként" széles körben elismert bizottsági elnök áll.
A bizalom megrendülése mély hatással van az emberi kapcsolatokra, hiszen ez az érzés a kölcsönös tisztelet és megértés alapját képezi. Amikor a bizalom meginog, a sebek sokszor nehezen gyógyulnak, és a közelség helyett távolságot teremt. Az emberek gyakran kétségekkel és félelmekkel küzdenek, amelyek megnehezítik a kapcsolat helyreállítását. Ilyenkor fontos a nyílt kommunikáció és a sebek kezelésére való törekvés, hogy újraépíthessük az elveszett kötelékeket.
Az Európai Bizottság gazdasági irányelvei a háború kitörése előtt már súlyos energiapiaci válságot idéztek elő. A különféle szankciók révén pedig az uniós gazdaságok elvesztették az olcsó orosz energiahordozókhoz való hozzáférést. Brüsszel számára tehát sürgető szükséglet, hogy bármilyen forrásból készpénzhez jusson.
Miközben a von der Leyen vezette bizottság újabb, immár a lakosság által biztosított pénzeszközökre pályázik, a hirado.hu arról számolt be: Európai Parlament jövő heti plenáris ülésének legfontosabb eseménye az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány lesz, amelyet a Patrióta-frakció nyújtott be.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy az Európai Bizottság tevékenysége súlyosan aláássa a kontinens gazdasági stabilitását, valamint komoly veszélyt jelent a mindennapi élet biztonságára. Ráadásul, aki ezeket a problémákat felveti, azt egyre inkább próbálják elnémítani különféle módszerekkel.
"Békekölcsön, újraértelmezve"
A kommunista diktatúra korai éveiben, 1949 végén hazánkban a lakossági jövedelemelvonás egyik eszköze a tervkölcsön volt. Ezt követően évente került kibocsátásra öt békekölcsön, amelynek jegyzése elvben önkéntesnek számított. A valóság azonban egészen más volt: a hatóságok szigorú nyomásgyakorlással, szinte adóként alkalmazva hajtották be a jegyzéseket.
A magyar történelemből ismert, hogy a megfélemlített lakosságra kényszerített "békekölcsön" iránt nem minden uniós adófizető táplál bizalmat. Kivéve, ha kormányaik valamilyen ideológiai vagy más jellegű nyomást gyakorolnak rájuk.
A Nagy Károly-díjas "vállalkozó hölgy"
Többek között azért is kétséges a projekt mögött álló Ursula von der Leyenbe vetett bizalom, mert nemrég - július 30-án jogerős ítéletében - elmarasztalta az Európai Bíróság az úgynevezett Pfizergate kapcsán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszercég vezetője, két jelentős szereplője a modern egészségügyi és politikai tájnak.
Az uniós vakcina beszerzését körülbelül 1,8 milliárd adag vakcina érdekében SMS-üzenetek segítségével intézték, összesen 35 milliárd euró értékben, amit az európai polgárok adófizetéseiből fedeztek.
Az ítélet többek között azt is megállapította, hogy a bizottság felelősséggel tartozik a Pfizer-szerződések részleteinek eltitkolásáért, valamint az üzenetváltások letagadásáért. Ennek ellenére Ursula von der Leyen idén májusban elnyerte a Nagy Károly-díjat, amelyet "a koronavírus-járvány kezelésében tanúsított vezető szerepéért" ítéltek neki oda.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatja az Európai Unió következő, a 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretének (MFF) tervezetét Brüsszelben 2025. július 16-án. Keze az uniós pénzcsapokon. Mi ragad? (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
