Ukrajnában pénzügyi válság alakulhat ki, amennyiben az Európai Unió nem reagál gyorsan a helyzetre.

Továbbra sincs egyetértés az Európai Unió tagállamai között, hogy felhasználják-e az EU területén zárolt orosz vagyonokat Ukrajna támogatására, ugyanis a leginkább érintett Belgium azt még továbbra is ellenzi, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is a nyilvánosan ellenezte a javaslatot. Pedig a tagállamok vezetőit szorítja az idő: Ukrajna akár már márciusban pénz nélkül maradhat, az immobilizált orosz vagyonok felhasználását lehetővé tevő ún. jóvátételi hitellel szembeni alternatívákat pedig még több tagállam ellenzi, mint az eredeti konstrukciót.

Legutóbb 2025. október 23-án találkoztak az Európai Unió tagállamok állam- és kormányfői, ahol António Costa Európai Tanács-elnök abban reménykedett, hogy a tagállamok vezetői zöld utat adnak az Ukrajnának szánt, összesen 140 milliárd eurós ún. jóvátételi hitelnek.

A csúcstalálkozó előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid sajtótájékoztatót tartott, amely során megemlítette az Európai Unió területén befagyasztott orosz eszközök felhasználásának lehetőségét a jóvátételi hitelek folyósításában. Kijelentette, hogy az uniós tagállamok vezetői és az EU egyaránt készen állnak arra, hogy politikai döntést hozzanak Ukrajna pénzügyi támogatásával kapcsolatban.

Bár a kezdeti tervek ambiciózusak voltak, végül nem valósultak meg, mivel Bart De Wever, a belga miniszterelnök, elutasította a javaslatot. Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, aki szintén az október 23-i ünnepségen töltötte idejét, hasonló álláspontot képviselt. Ennek eredményeként a várva várt jóvátételi hitel helyett csupán egy rendkívül tág keretek között értelmezhető megállapodás született a csúcsot lezáró konklúzióban.

Ahelyett, hogy az Európai Bizottságot arra kérték volna, hogy alaposan vizsgálja meg az EU területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásának lehetőségeit Ukrajna támogatására, a döntéshozók csupán annyit kértek az Ursula von der Leyen által irányított testülettől, hogy sürgősen dolgozzon ki javaslatokat a további pénzügyi segítségnyújtásra Ukrajna számára, anélkül, hogy konkrétan említették volna a jóvátételi hitelt.

A konklúzióban a tagállamok lényegében abban állapodtak meg, hogy a következő EU-csúcsra, amelyet 2025. december 18-19-re terveztek, visszatérnek a kérdéskörre. Reményeik szerint addigra sikerül meggyőzni a belga és esetleg a magyar kormányt arról, hogy visszalépjenek a vétótól, így lehetőség nyílhat a jóvátételi hitelről való megállapodásra.

A több állam és szakértő által vitatott javaslat lényege, hogy az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyont, különösen a belga Euroclear letétkezelőnél található orosz pénzügyi eszközöket a Bizottságnak átadják. Ennek eredményeként egy 140 milliárd eurós keretet hoznának létre, amelyből Ukrajnának, bizonyos feltételek teljesítése esetén, hitelt nyújtanának.

Ukrajnától a pénz visszakövetelése csak abban az esetben lenne indokolt, ha Oroszország kártérítést fizetne Kijevnek a háborús károkért. Ezt követően a bizottság a kapott összeget visszautalná az Euroclear belga letétkezelőnek, ezzel lezárva a folyamatot, és elméletben megelőzve a vagyonok elkobzását.

Bert De Wevert, a belga miniszterelnök, nem tudta támogatni a javaslatot, mivel úgy érezte, hogy nem kapott elegendő garanciát arra vonatkozóan, hogy az EU többi tagállama is vállalja a kockázatok kezelését. Ezen kívül kifejezte ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a más országokban zárolt orosz vagyont nem érintenék a javasolt intézkedések. Az Európai Parlament becslései szerint a legnagyobb mértékben immobilizált orosz vagyon Belgiumban, a Euroclear rendszerében található, körülbelül 180 milliárd euró értékben. Ezt követi Franciaország 19 milliárd euróval, míg Luxemburg körülbelül 10 milliárd euróval. A G7-országokban összesen 260-289 milliárd euróra rúghat a befagyasztott orosz vagyon, de az EU csak a saját területén zárolt eszközökkel kapcsolatban hozhat döntéseket.

Ukrajnának elengedhetetlenül szüksége van egyfajta pénzügyi támogatásra, amely segítene a nehéz helyzetének alleviálásában.

Ennek következtében a csúcsra meghívott ukrán elnök a sajtótájékoztatóján a jóvátételi hitel mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak az ő honvédő háborúval küzdő országának, hanem az egész Európai Uniónak is kedvező lenne.

A javaslatot De Wever belga kormányfő mellett az Ukrajnáról folytatott csúcstalálkozón távollétében Orbán Viktor magyar miniszterelnök is ellenzi. A csúcsot követő improvizált sajtótájékoztatón Orbán kifejtette, hogy véleménye szerint a javaslat megingathatja az EU-n belüli bankok és letétkezelők iránti bizalmat. Emellett aggodalmát fejezte ki az orosz reakciók miatt, amiről szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy levélben is tájékoztatta őt.

Amíg a belga és a magyar miniszterelnököket a többi uniós tagállamnak nem sikerül meggyőznie, addig értelemszerűen az immolibizált orosz vagyonokat nem is használhatják fel.

Bár a csúcsértekezletet követően névtelen diplomaták arra figyelmeztettek, hogy a belga kormányfő határozott álláspontja miatt a vezetők elégedetlensége és csalódottsága tapasztalható volt, több tagállam vezetője, mint például Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, és Mette Frederiksen dán miniszterelnök, nyilvánosan más tónusban nyilatkoztak. Ők a megoldás reményéről beszéltek, kiemelve, hogy a decemberi határidőre sikerülhet konszenzusra jutniuk. Frederiksen különösen hangsúlyozta, hogy számára a jóvátételi hitel kínálta lehetőség az egyetlen járható út.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke egyaránt támogatta a javaslatot, és elkötelezték magukat a további munkálatok mellett. Céljuk, hogy a 27 tagállam közötti közös álláspontra jutást elősegítsék. Ugyanakkor a csúcs óta von der Leyen nem volt hajlandó konkrét időpontot megadni arra vonatkozóan, hogy mikor várható a javaslat elfogadása a tagállamok vezetői részéről.

Az Európai Bizottság lehetőséget mérlegel arra, hogy Belgium helyett más tagállamokban zárolt orosz vagyont mozgósítson. Azonban ez a megoldás jelentősen elmaradna a Belgiumban található milliárdok nagyságától, és nem közelítené meg az Ukrajnának szükséges 60 milliárd eurót sem. Ráadásul Franciaország és Luxemburg is kifejezte aggályait a javasolt intézkedéssel kapcsolatban.

Az Európai Bizottság elsődleges javaslata az volt, hogy az orosz immobilizált vagyonok helyett közös hitelfelvétellel támogathatnák Ukrajnát. Azonban ez a megoldás a már így is eladósodott tagállamok többsége számára elfogadhatatlan, és sokan ellenzik azt a lehetőséget is, hogy az uniós szintű intézkedések helyett a tagállamok bilaterális módon, saját költségvetésük terhére nyújtsanak pénzügyi támogatást Ukrajnának.

Egy kormányváltás esetén az új vezetés könnyedén dönthet úgy, hogy csökkenti, vagy akár teljesen leállítja a támogatások folyósítását. Éppen ezért az Európai Bizottság, valamint a javaslat támogatóinak célja, hogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi eszközhöz hasonlóan (amiből jelenleg mindössze 18 milliárd euró áll rendelkezésre) Kijev 2026-os és 2027-es pénzügyi támogatásáról uniós szintű megállapodás születhessen.

Amennyiben a jóvátételi hitelről, vagy annak egy pénzügyileg gyengébb alternatívájáról nem sikerülne megegyeznie a tagállamok vezetőinek a decemberi csúcson, akkor még szóba kerülhet egy jóval alacsonyabb összegű ideiglenes hitel, ami Ukrajna legfontosabb kiadásait fedezné rövid távon, amíg nem találnak hosszú távú megoldást.