Különleges és figyelemfelkeltő időpont közeleg hazánk számára: ezen a napon számos fontos döntés születhet, amely alapjaiban formálhatja jövőnket - Pénzcentrum.

A hitelminősítők - köztük az S&P, a Fitch és a Moody's - rendszeresen értékelik az országok adósság-visszafizetési képességét. Ez nem csupán egy "iskolai osztályzat", hanem komoly gazdasági hatása van: a befektetők ezek alapján döntenek arról, milyen kockázati felárat kérnek egy adott ország hiteleire, kötvényeire.

Az S&P idén áprilisban megerősítette Magyarország "BBB-" hitelbesorolását, azonban a stabil kilátást negatívra módosította. Ez a lépés arra utal, hogy a minősítő aggasztónak tartja a leminősítés kockázatát, amelyet elsősorban az államháztartási hiány, az államadósság magas szintje és a gyenge gazdasági növekedés kilátásai indokolnak.

A helyzet azóta sem mutat kedvezőbb fordulatot. A költségvetési hiány várhatóan a tervezett szintnél magasabbra emelkedik, 2025-re a szakértők már 4,5 százalék körüli deficitre számítanak a GDP-hez viszonyítva, ami jelentősen eltér a kormány által kitűzött 3,7 százalékos céltól. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam kiadásai meghaladják a bevételeit, így a keletkező különbséget újabb hitelek felvételével kell pótolnia.

A gazdasági növekedési kilátások is romlottak: a gyenge európai kereslet, a magas kamatterhek és a belső bizonytalanságok miatt az S&P és más elemzőházak is lefelé módosították előrejelzéseiket.

A szakértők többsége szerint az S&P valószínűleg megtartja Magyarország "BBB-" besorolását, de a negatív kilátást nem veszi le. Ez azt jelentené: maradunk a befektetésre ajánlott kategóriában, de bármikor jöhet a leminősítés, ha a számok tovább romlanak. Az igazi veszély akkor következne be, ha az S&P úgy látja, hogy a költségvetési pálya fenntarthatatlan, a növekedés túl gyenge, és az államadósság nem stabilizálódik. Ebben az esetben Magyarországot a "bóvli" kategóriába sorolhatnák.

Egy ilyen lépés súlyos következményekkel bírna:

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy jelenleg nem indokolt annak a lehetősége, hogy a Standard & Poor's Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja vissza a következő döntése során. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények nem támasztják alá ezt a forgatókönyvet.

Az elemző rámutatott, hogy a hitelminősítők komplex szempontrendszer alapján döntenek: folyamatosan figyelik a makrogazdasági folyamatokat, így például az inflációt, a gazdasági növekedést, a külső sérülékenységet, a külföldiek kezében lévő államadósság arányát, az árfolyamstabilitást, a hozamkörnyezetet, valamint a költségvetési és monetáris politikát.

Tény, hogy az infláció és a növekedés jelenleg nem festenek kedvezően. Ugyanakkor továbbra is külső többletünk van, a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg is pozitív. A forint idén egyértelműen felülteljesít a régióban, a Magyar Nemzeti Bank komoly bizalmat épített a befektetők körében, és a külső környezet is stabil. A kormányzat pedig folyamatosan deklarálja, hogy tartani kívánja a költségvetési hiánycélt és nagyjából szinten tartaná az államadósság-rátát

- fejtette ki.

Virovácz véleménye szerint jelenleg nincsenek olyan világos bizonyítékok, amelyek alátámasztanák az ország azonnali bóvli kategóriába sorolását. "A bizonyítékok hiányában egy ilyen lépés rendkívül kockázatos lenne. Ha a mutatókat együtt nézzük, inkább arra a következtetésre juthatunk, hogy most nem indokolt Magyarország leminősítése" - hangsúlyozta.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője kifejtette, hogy a valószínűsége annak, hogy Magyarország októberben "lefokozásra" kerüljön, rendkívül csekély. Emellett hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés hosszú távú következményekkel járna, beleértve a forint alapú eszközök tömeges eladását, ami jelentős forintgyengülést és az állampapírok hozamának emelkedését vonná maga után.

A régiót illetően elmondta, hogy Magyarország helyzete az utóbbi időben kedvezőbben alakult a szomszédos országokhoz képest, mint például Lengyelország, Románia vagy Szlovákia. Kiemelte, hogy ezekben az országokban a költségvetési hiány magasabb, mint Magyarországén, ami következtében az államadósságuk pályája is kedvezőtlenebbül alakul. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar államadósság abszolút értékben továbbra is a legmagasabb a térségben.

Kijelentette, hogy a folyó fizetési mérleg szempontjából Magyarország kedvezőbb helyzetben van, míg Románia ezen a téren különösen gyenge teljesítményt mutat.

Török hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából a legnagyobb kihívást nem annyira a makrogazdasági mutatók alakulása, hanem inkább az uniós kapcsolatok gyengülése és az EU-s források csökkenése jelenti. E tekintetben hazánk hátrányosabb helyzetben van a többi regionális országhoz viszonyítva.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kifejtette, hogy nem valószínű újabb leminősítés bekövetkezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó minősítési körben az S&P világosan jelezte: a magyar besorolás rontására akkor kerülhet sor, ha a költségvetési folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, mint ahogyan azt előrejeleztek. Továbbá, ha a külső gazdasági környezet tovább romlik, a kereskedelmi háború eszkalálódik, az EU-s források véglegesen elvesznek, vagy olyan monetáris politikai intézkedések lépnek életbe, amelyek veszélyeztetik az infláció csökkentését és a forint árfolyamának stabilitását.

Eddig egyetlen kockázat sem vált valóra a felsoroltak közül.

- mutatott rá az elemző. Ugyanakkor hozzátette: a magyar növekedési kilátások valóban tovább romlottak, hiszen míg áprilisban a minősítő még 1,5 százalékos GDP-bővülést várt 2025-re, mostanra ennél gyengébb a konszenzus. Emellett az idei költségvetési hiány is kissé magasabb lehet a S&P által várt 4,5 százaléknál, és nagy a valószínűsége annak, hogy az RRF-forrásokat végleg elveszíti Magyarország.

Trippon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország régiós összehasonlításban kiemelkedő elsődleges egyenleggel rendelkezik, ami jelentős stabilizáló erőt jelent a hitelminősítők számára is.

Az elemző véleménye alapján egy leminősítés lehetősége komoly piaci zavart okozhat, mivel a befektetők jelenlegi kalkulációikban nem veszik figyelembe ennek valószínűségét. Ennek következményeként a forint gyengülése és a kockázati felárak emelkedése valószínű. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amennyiben Magyarország besorolása a várakozásoknak megfelelően stabil marad, úgy a piaci reakciók minimálisra korlátozódhatnak.

Október 10-én Magyarország sorsdöntő választás elé áll. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az S&P egyelőre nem vonja ki az országot a befektetési kategóriából, azonban a negatív kilátások fenntartása világos figyelmeztetés: a költségvetési hiány, az államadósság és a növekedés lassulása miatt a kockázatok továbbra is növekednek. Egy "bóvli" minősítés nem csupán prestízsvesztést jelentene, hanem konkrét pénzügyi következményekkel is járna: az ország finanszírozása több százmilliárd forinttal drágulna.